Állnak bármilyen vizsgálat elébe - A város állítja, minden esetben törvényesen hozták a döntéseket

- Azt kérjük a város vezetésétől, nyugtassa meg a szociális bérlakásban élőket, hogy nem lesz kilakoltatási dömping, s nincs olyan politika, ami elűzi a városból a szegényeket és a cigányokat - foglalta össze a tegnapi találkozó lényegét Horváth Aladár.

Amint arról beszámoltunk, a roma polgárjogi aktivista az elmúlt napokban többször járt Fehérváron, miután mintegy harminc cigány család kérte a segítségét. A családoknak lejárt a szociális bérlakásra vonatkozó szerződésük, ám azt az önkormányzat a korábbi szokással ellentétben nem hosszabbította meg. Ennek az „új eljárásnak" az alapja az a 2010-ben, még az MSZP által kidolgozott lakáskoncepció, amelynek célja, hogy a bérlők rotációját felpörgesse, azaz, hogy ne egy család lakjon 15-20 évig egy lakásban.

A Hübner András utcai bérlakások melletti parkban harminc-negyven érintett és Horváth Aladár várta a sajtó képviselőit, hogy beszámoljanak a véleményük szerint súlyos helyzetről. Az egyik érintett lakó, Vidics Zoltánné például arról beszélt, hogy 1992-ben, három gyermekkel kapta meg a lakást, ám leg-utóbb hiába ment be az önkormányzathoz minden igazolással arról, hogy nincs tartozása, augusztus végén menniük kell. Mint mondta, hetedmagával, ugyanis itt laknak lánya és unokái is. A gyermekotthonban dolgozik, mindent fizetett rendesen, de három gyermeket nevelt fel, nem tudott pénzt félretenni lakásra.

A közmunkásként dolgozó Lakatos Margit és párja a nemrégiben felszámolt Széchenyi úti telepről került a Hübnerre három gyermekével: mint elmondta, az oda vonatkozó, idén lejáró bérleti szerződését egy az egyben áttették az új bérlakásra, azaz most, alig néhány hónappal a beköltözés után azt mondja az önkormányzat, hogy lejárt az, s menniük kell.

Hasonló helyzetről számolt be Lakatos Elvira, aki megmutatta az összefűzött csekkeket is: mindig, mindent idejében befizetett, nincs tartozása. Május végeztével mégsem hosszabbították meg a szerződését, így már el is kellett volna hagynia a lakást.

Horváth Aladár összességében úgy látja, mindez nem cigányügy, ugyanis romákat és nem romákat egyaránt érint a szerződések megszüntetése, szerinte a város azoktól próbál megszabadulni, akikről azt gondolja, nem tudnak védekezni. Vajon a NATO-parancsnokság katonáinak, vagy a Videoton vendégmunkásainak kellenek a lakások? Esetleg értékesíteni akarja azokat a város? - tette fel a kérdést, majd hozzáfűzte: Esettanulmány készül a harminc családról, ezek megállapításait megküldik a városvezetésnek. Azt kérik, minden esetben legalább három, de ha lehet, öt évvel hosszabbítsák meg a bérleti szerződéseket. Horváth hangsúlyozta, nem akarnak pereskedni, de, ha nincs más út, a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmennek.

Az üggyel egyébként néhány napja foglalkoztunk, a városvezetés álláspontja továbbra is az, hogy a bérlakások akkor tudják betölteni tényleges funkciójukat, ha átmeneti időszakra jelentenek segítséget egy-egy család számára.

A városháza közleménye szerint az önkormányzat - a különböző hatóságok által indított vizsgálatok megállapításai szerint is - minden vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelel, és meg fog felelni a jövőben is, minden vizsgálatra nyitottak. A lakásokkal kapcsolatos döntéseket a gazdasági szakbizottság minden esetben a szociális bérlakás-koncepció alapján hozza meg. Ebben évek óta teljes konszenzus van a különböző politikai oldalak között Székesfehérváron. (Lásd keretes írásunkat.)

Lapunk megkereste Kolompár Ernőt, a fehérvári cigány kisebbségi önkormányzat nemrég beiktatott régi-új elnökét. Ő elmondta: nem kíván véleményt alkotni. A kisebbségi önkormányzat egyeztetni fog a településivel, s közösen keresik a megoldást ebben az ügyben. A két önkormányzat feladata, hogy a város érdekeit szolgáló megoldást találjanak.

Szakmai konszenzuson alapul az eljárás

- Azt a lakáskoncepciót, ami a szociális bérlakások hasznosítására vonatkozik, 2010-ben az MSZP dolgozta ki, s egyhangú igennel fogadta el a testület - reagált a történésekre Márton Roland, a párt városi elnöke, aki szerint ezek a bérlakások átmeneti, 5+2 év időtartamra tudnak segítséget nyújtani. Az egyenlőség elvét szem előtt tartva csak valamiféle fluktuációval lehet e lakásokat hasznosítani. Ezért szomorú, hogy egy budapesti roma vezető a város elleni rágalmazásra használja fel az ügyet, holott szakmai konszenzuson alapuló eljárásról van szó, s egyáltalán nem roma kérdés. Nincs olyan koncepció, ami a teljes szegénységet kezelni tudná, csak a fizetések emelésével lehetne tompítani a szegénységet.