Ami vonzó, az a víz látványa - Attrakciók nélkül nem lehet minőségi turizmust létrehozni

Az Örökség a tóparton című kerekasztal-beszélgetésen a Velencei-tó környékének turizmusáról fejtette ki véleményét L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára, Mártonné Máthé Kinga a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója és Görög István a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője.

A beszélgetés talán legfontosabb kérdése volt, hogy vajon milyen lehetőségei vannak a kulturális turizmus felvirágoztatásának a Velencei-tónál, amit jelenleg a turisták– L. Simon László szavaival élve – csak egyetlen okból keresnek fel, mégpedig a víz látványa miatt? Kulturális turizmusról abban az esetben beszélhetünk, amikor egy turista kifejezetten azzal a motivációval utazik az adott desztinációba, hogy a kulturális értékeivel megismerkedjen. Elhangzott, a Közép-Dunántúl vendégéjszakáinak 20 százalékát a tó adja, de ezt épület felújításokkal, kulturális attrakciókkal növelni lehetne.

A felújított Dabasi Halász-kastély Kápolnásnyéken májustól kulturális látogatóközpontként funkcionál Fotó: Molnár Artúr

– Jelenleg senkinek nem jut eszébe a kultúra a Velencei-tóról, nem azért utaznak ide a családok – kezdte Mártonné Máthé Kinga. Az igazgató szerint más térségek jobban kihasználják lehetőségeiket, olyan pluszt, kulturális attrakciókat kínálnak, ami több napra is ott tartja a turistákat. – Ki kell emelni néhányat az épített örökséget jelentő kastélyok közül, melyeket pezsgő élettel, „jópofaságokkal” kell megtölteni, nem elég „csak” felújítani – tette hozzá az igazgatónő.

L. Simon László szerint is korszakos fordulatra lenne szükség a retró örökség ellen, amire most van forrás. Az államtitkár szerint nem lehet kis dolgokban gondolkodni, egységes koncepcióra van szükség, amihez összefogást sürget. Hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a Velencei-tó partján: Gárdony, Velence és Kápolnásnyék egyesülése mellett érvelt, ami közös önkormányzatot is jelentene, és amivel sokkal nagyobb pénzügyi keretet hívhatnának le.

– Paradigmaváltás és egységes rendezési terv kell, hogy megváltozzon a sok helyen egy „mexikói bádogvároshoz hasonló” kép. Mikrofejlesztések helyett, ami tulajdonképpen csupán karbantartást jelent, átfogó stratégiát kell kidolgozni. A térség érdeke, hogy egyesüljünk. A széttagolt, elaprózódott önkormányzat rendszer helyett egységes üzenet, egységes arculat és koncepció kell – mondta. Az államtitkár szerint a helyiek érdekeinek kiszolgálásán túl, ide kell tudni csábítani a debrecenieket is, vendégéjszakákat kell generálni. A lokalitáshoz köthető programoknál nagyobb léptékben kell gondolkodni. Annak,hogy többnapos elfoglaltságot kínáljanak a turistáknak három pillére lehet: a kerékpárutak fejlesztésével a sportolási lehetőség, a látvány, tehát a szép táj és a víz, illetve a bor és a gasztronómia,bár nincs még a tóparton olyan minőségi gasztronómiai kínálat, amiért az emberek útra kelnének. L. Simon László szerint a minőségi turizmus megteremtésében lehet kiegészítő szerepe a kultúrának is, kiállítóhelyekkel és nagyhatású rendezvényekkel. A kulturális értékek gondozása is segítheti a vendégek még több élményhez juttatását.

Görög István hozzátette: – idén a mintegy ötvenezer látogatónk fele érkezett hozzájuk biciklivel. Ha már elindulnak, a katonai emlékparkban is körülnéznek. A bicikliutak bővítésével, az emberek sport közben is  rácsodálkozhatnak az épített kulturális örökségre és a tájra.

Katonaként úgy vélem – fogalmazott –, hogy taktikai kérdéseket stratégia nélkül nem lehet megvitatni. Az apró sikereknek látszateredményei lehetnek ugyan, de hosszú távú hatása biztosan nem. L. Simon László végül megjegyezte: a Velencei- tónak elsősorban a belföldi turizmusra kell koncentrálni, amelyhez a sportolási lehetőségés a természetes környezet már adott, de egyéb vonzerő még nincs.