Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos a magyar vidék igazáért

– Az Alkotmánybíróság elutasító határozatának megfogalmazásakor nem volt egységes: öttagú tanácsából két alkotmánybíró is ellenvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban – mondta el ma a feol.hu-nak Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője.

A Greenpeace továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek.

A tizenöt éven át bérelt állami földeken működő kishantosi biogazdaság egyetlen földbérleti pályázaton sem nyert, ezért 2013 végén pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eljárásának jogszerűtlensége miatt – elevenítette föl a történéseket Ácsné Éva.

Az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi biogazdaság. Demonstráció a múlt év őszén – jobbról Ács Sándorné Fotó: V. Varga József

A Fővárosi Törvényszék idén október 5-én megállapította, hogy az NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A Fővárosi Törvényszék megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg.

– Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa december 6-ai ülésén azonban megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntést előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére" – vélekedett a háttérről Ács Sándorné.

Ugyanakkor nem volt egységes az alkotmánybírósági tanács véleménye a döntést illetően: két alkotmánybíró is nyilvános ellenvéleményt fogalmazott meg. Pokol Béla alkotmánybíró részletesen indokolta, hogy nem támogatja az elutasító határozatot, mivel az nem vizsgálta érdemben az előterjesztés legfontosabb pontjait. Stumpf István alkotmánybíró szintén az AB döntésre vonatkozó egyet nem értését tette közzé, mely sok pontjában egyezik Pokol Béla jogi értelmezésével.

Véleményük szerint az Alkotmánybíróság olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban az Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta. E két vélemény alapján az AB megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést – emelte ki Ácsné.

Az Alkotmánybíróság keddi döntése nyomán Kishantos a Greenpeace segítségével az Európai Bírósághoz fordul. A zöld szervezet álláspontja szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti és földprivatizációs eljárása és döntései elherdálják az állami földeket, mindannyiunk közvagyonát, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat.  Ángyán József idén áprilisban közzétett jelentése is ezt támasztja alá: Fejér megyében az elárverezett földek területeinek mindössze 20 százalékát nyerték helyiek.

„Meggyőződésünk, hogy a Fővárosi Törvényszék bírája ítélte meg helyesen az ügyet, és elszomorítónak találjuk az Alkotmánybíróság három tagja által képviselt határozatot. De Kishantos és a Greenpeace ezúttal sem hátrál meg. Továbbra is kiállunk az egész magyar vidék jövőjéért, és a kishantosi biogazdaság igazáért az Európai Bíróságon küzdünk tovább" – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.