Az igény szülte a panelt

A munkában eltöltött éveit 1951-ben, az ARÉV jogelődjénél kezdte kőműves ipari tanulóként. A technikumot esti tagozaton, 1956-ban végezte el. Művezető, építésvezető majd főépítésvezető lett. Ekként adott rövid áttekintést pályájáról lapunknak Szendrői Péter. Az ötven éve emelt első fehérvári panel építésénél is ő volt a munkálatok irányítója.

De miért is volt szükség a panelokra, amelyek ma is - s még jó ideig - meghatározzák a városképet? - ezt tudakoltuk elsőként vele beszélgetve.

Az 1960-as évekre nyilvánvaló vált, hogy a lakáséhséget valamilyen módon orvosolni kell - hangzott a válasz. 1957-ben például mintegy 1200 lakásigény tartott nyilván a városi tanács, és szép számmal voltak olyanok, akik be se nyújtották az igényüket, hiszen eleve reménytelennek tartották, hogy részükre lakást utalnának ki. A lakásínséget a nagyszámú háborús károk, a demográfiai hullám, illetve Fehérvár nagy tempójú iparosítása, növekedése okozta. A lakások számának lényeges növelése csak korszerű technológiával volt lehetséges. Ezen korszerű, nagyipari technológiák egyikét jelentette a házgyári, vagy panellakások építése. Mind közül a paneltechnológia jelentette egyébként a legnagyobb fejlődést: az élőmunka igény az esetében fele volt a hagyományoshoz képest - tudtuk meg Szendrői Pétertől. A korszerű technológiákkal a megyeszékhelyen 1960 és 1990 között több mint 22 ezer lakás épült, amelyek közül 17 ezret - házgyári termékekből - az ARÉV épített.

A dolgozók a panelszerelés technológiáját Dunaújvárosban, különösebb nehézségek nélkül tanulták be, s részben a házgyári elemeket is onnan szállították. A dunaújvárosi házgyár magyar fejlesztésű technológiával dolgozott. A panelszerkezetes lakásépítés egyébként nyugati - francia, német, dán - minták nyomán került át a szocialista országok építőiparához azzal a különbséggel, hogy odaát nagyobb lakásokat és kisebb beépítési sűrűséget alkalmaztak - jegyezte meg Szendrői Péter, aki azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni: adott kapacitás mellett, nagyobb alapterületű panellakások építése esetén kevesebb otthon készülhetett volna el. A lakások méretének továbbá nem csupán a felsőbb, politikai akarat szabott határt, de a vásárlók anyagi tehetsége is. Azt, hogy a Deák - akkor még József - utcában épültek az első fehérvári panelok, a körülmények szülték. 1965-ben ugyanis itt volt csak szabad terület négy, 30 lakásos tömbház felépítésére.

A fehérvári panelok három - a dunaújvárosin kívül a győri és a veszprémi - házgyár elemeiből készültek, ami viszonylagos változatosságot eredményezett. 1970-ig egyébként csak öt szintes panelok épültek Fehérváron, az első tíz szintest azt követően, az akkor Münnich Ferenc lakótelepen - a mai Tóvárosban - emelték.

A házgyáraknál folyamatos zajlott a termékfejlesztés, de a lakások átlagnagysága az 55 négyzetmétert így sem haladta meg - mondta el Szendrői Péter, aki maga is aktív tagja az ARÉV volt dolgozói által alakított baráti körnek, amely példás odaadással tartja ébren a rendszerváltás után megszűnt nagyvállalat emlékét, s gyűjti, rendszerezi az idevágó dokumentumokat. Az első fehérvári panelépület falán egyébként tavaly avattak emléktáblát, a Szent István Király Múzeum Megyeház utcai épületében pedig most is látható az a kiállítás, amely a nagyipari építési technológiákról és az ARÉV fél évszázadáról szól.