Az M7-es a bliccelők második "legkedveltebb" autópályája

A statisztikai adatok szerint tavaly nagymértékben nőtt a bliccelő autósok ellen indított pótdíjas eljárások száma Magyarországon – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ), amely elárulta a döbbenetes nagyságú adatot is: tavaly 731 ezren kaptak büntetést azért, mert nem fizettek a fizetős utak használatáért. Ez a szám 215 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ennek azonban, a NÚSZ szerint nem az az oka, hogy többen adták a fejüket bliccelésre, hanem inkább az, hogy jóval többen használták az utakat, illetve hogy folyamatosan javul az ellenőrzési rendszer is.  Ez a rendszer pedig természetesen nem más, mint a mobilkamerák adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai, melyeknek köszönhetően a társaság mintegy 303 millió esetben ellenőrizte az érvényes e‑matricák meglétét a díjköteles úthálózat tekintetében. A hatékonyabb kiszűrésben fontos szerepet játszanak azok a tavaly rendszerbeállított új, fix kamerás ellenőrzési pontok, amelyek a nap 24 órájában az autópályákon haladó járműveket vizslatják.

A kiküldött bírságoknak köszönhetően tavaly közel 5,8 milliárd forintnyi pótdíjat fizettek be utólag a bliccelők, ami – áll a NÚSZ adatai közt -, több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak, és 13 százalékkal haladja meg a 2015-ös értéket.

Az ellenőrzési rendszert gyakorlatilag kijátszhatatlannak vélik a társaság szakemberei, ám még ez sem elég visszatartó erő a bliccelőknek, ugyanis kiderült, hogy a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz e‑matricát. Persze vannak olyanok is, - ez a második legnagyobb csoport -, akik a fizetős szakaszra hajtást követően kapnak csak észbe, és azt követően vásárolnak úgynevezett autópálya használati jogosultságot. Persze akadnak olyanok is, nem is kevesen, akik díjkategória tévesztés miatt kerültek slamasztikába. S bár ők a harmadik legnagyobb megbírságolt csoport, mégis jóval kevesebben követték el ezt a hibát, mint egy évvel korábban: míg 2015-ben a NÚSZ 164 ezer ilyen esetet regisztrált, addig tavaly már csak közel 103 ezret. Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az autósok egyre tájékozottabbak a díjköteles utak használatára vonatkozó szabályok és szankciók tekintetében.

És persze gyakran előfordul az is, hogy valaki elírja a rendszámot vagy a felségjelet, esetleg nem jól adja meg a jogosultsági időtartamot. Ők is számíthatnak pótdíjfizetési felszólításra, de – hangsúlyozta a NÚSZ - ennek kézhezvétele után lehetőség van a korrekcióra és a büntetés elengedésére a megfelelő igazolások és dokumentumok birtokában és az előírt eljárási díj megfizetésével. A statisztikákból egyébként kiderül az is, hogy természetesen a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1 autópályához köthető a legtöbb – 157 ezer - eljárás, a második helyet pedig a Fejér megyén is keresztül haladó M7-es foglalja el 132 ezer esettel. Nem sokkal marad le az M0 autóút 122 ezer pótdíjfizetővel.

A Magyarországon áthaladó külföldi autósok száma jelentős, nagy részük megjelenik valamelyik fizetős autópályán is. Kiderült, hogy a legtöbbször német, román és osztrák járművekkel bliccelnek a magyar utakon – tavaly ők 1,2 milliárd forintnyi pótdíjat fizettek be a magyar kasszába.