Az orvos is ember?

Helyi Guinness-rekordra készül a pátkai háziorvos: Mráz János jövőre lesz 40 éve, hogy praktizál. A FAKOOSZ, azaz A falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének Közép-dunántúli regionális elnöke azonban lassan úgy látja, elérkezett az idő, hogy továbbadja a gondosan felépített körzetét, hűséges, 1550 fős pacientúráját. Példája nem egyedi, számos, 70 év körüli vagy feletti kollégája gondol úgy a nyugodt nyugdíjas évekre, mint más a lottó ötösre. De vajon lesz kinek továbbadni? A magyar háziorvosok több mint 60 százaléka nyugdíj körül vagy már jóval afölött rendel, amelynek csak egyik oka az, hogy a frissen végzett szakemberek számára nem elég vonzó ez a pálya. - A háziorvosok nem tudnak időben nyugdíjba vonulni. Az alacsony fizetések miatt kevés a nyugdíj, a minimálisan elvárható egzisztenciát sem tudja biztosítani – kezdi a történet lényegét Mráz János, aki a pátkai rendelőben és azon kívül is 40 éve gyógyítja a betegeket nap, mint nap. A háziorvosok 95 százaléka vállalkozóként tevékenykedik, így a vállalkozásból való „kihátrálás” sem egyszerű történet.

Kovács Krisztián, az Alba Családorvosi Egyesület vezetőségi tagja

- A harmadik ok pedig az: háziorvosnak lenni nem szakma, hanem életforma. Ezt egy új generáció, joggal talán, nehezen tudja elfogadni az egyéb csábító lehetőségek miatt – mondja a háziorvos, aki szerint az sem segít a helyzeten, hogy az ebben a szférában kecsegtető jövedelem elmarad sok más karrierszakmában elérhető lehetőségtől. Az OEP finanszírozás az elmúlt években ugyan némileg változott, s az utóbbi években történt előrelépés, a háziorvosi vállalkozások finanszírozása azonban még közel sem akkora, amelyből rentábilisan fenn lehet tartani egy ilyen fontosságú szolgáltatást.

– S ez mégsem teljesen olyan, mint egy átlagos vállalkozás, ahol az általam előállított „áru” avagy az én tudásom annyit ér, amennyit a piac meg tud fizetni – magyarázza Mráz János.

- Itt a háziorvosok java részének ugyanazt kell tudnia, 5 évenként szakmai megerősítésen, fizetős továbbképzéseken kell részt vennie. Ám a tudományát nem tudja érvényesíteni értékarányosan, hiszen az OEP finanszírozása törvényben rögzített. Így szinte mindegy mit, mennyit tud a háziorvos - ugyanannyit kap. A fiatalok pedig nem vágynak ilyen nehéz pálya elfoglalására. Mráz János 6 éve dolgozik nyugdíj mellett, s nem tagadja, szeretné már élvezni a nyugdíjas lét előnyeit. - Jövő évtől, ha lesz utód, akkor mennék – addig is helyi Guinness-rekordra készül, azaz szeretne felmutatni 40 évnyi háziorvosi munkaidőt. Egy átlagos vidéki praxis ára 10-15 millió forint között mozog, függően a betegszámtól, a körülményektől, amelyet nem könnyű kifizetni a fiataloknak. Pedig eladó van sok, jól mutatja ezt a FAKOOSZ civil orvosi egyesület honlapján felsorakoztatott hirdetések tömkelege is. A nyugdíjba vágyó orvosok számos „extrával” próbálják vonzóbbá tenni praxisukat: szolgálati lakás, jól felszerelt rendelő, diplomás asszisztens. A vidéki háziorvosoknak azonban még így is nehezebb a dolguk, mint a városiaknak, hiszen a kisebb betegszám kevesebb támogatást jelent. S az életmód is más, mint a városban. Vidéken a háziorvos az év 365 napján s annak 24 órájában az – hangsúlyozza Mráz János. Városban, jó esetben a munkaidő végeztével „civil ember” lesz újra.

- Természetesen egy megyeszékhely mindig vonzóbb egy kisebb településnél – teszi hozzá Kovács Krisztián, az Alba Családorvosi Egyesület vezetőségi tagja is, aki azért hozzáteszi: az utóbbi 10 évben a fiatal, pályakezdő orvosok száma csökkent az alapellátásban, az idősebbek aránya így nőtt.

– Székesfehérváron és a kistérségben is előfordult háziorvosok külföldre vándorlása, amely korábban nem volt jellemző – világít rá a másik okra a háziorvos, aki persze nem tagadja: a helyzet a városban mindenképp jobb, de itt is vannak kollégák, akik immár 4-5 éve próbálják értékesíteni körzetüket.

Ahogy azt korábban megírtuk, az OEP több milliós pályázatokkal igyekszik segíteni a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat, de még így is nehéz új munkaerőt találni. Számos megyei településen van ez így, ahol már hónapok, évek óta várják az új orvost. Már csak azért is, mert, ahogy egyik érintett polgármester mondta: mivel a helyettesítésre az OEP kevesebb normatívát utal, így a szolgáltatás a település számára többe kerül, mintha betöltött praxisuk lenne.

- Az talán segítene, ha a praxisátadásnak volna egy átmeneti időszaka, amikor az utód és a jelenlegi orvos együtt dolgozik. Így volna idő az új munkaerőnek belejönnie, a réginek jó szívvel elengednie a rendelést, a betegeknek pedig lehetőségük lenne megszokniuk az új helyzetet. De ez a jelenlegi finanszírozás mellett megoldhatatlan – szögezi le a pátkai háziorvos, aki Romhányi professzor szavaira emlékeztet: „A professzor is ember, az orvos is ember, a medikus is ember, és a beteg is ember..."

A FAKOOSZ 1991-ben, érdekvédelmi szervezetként alakult. Ekkor még az összes háziorvos közalkalmazott volt, így szakszervezeti jogosultsága volt a szervezetnek. Később, miután a háziorvosi praxisok javarésze vállalkozóvá vált, az érdekképviseleti munka megszűnt, s a szervezet átalakult a háziorvosokat segítő képviseleti szervvé, amely a vállalkozással kapcsolatos tanácsokat ad, segítséget nyújt.