Beloiannisz - Görög képeslap

Beloiannisz a  megye  egyik legfiatalabb települése, hiszen az ötvenes évekig csak  szántóföldjek voltak a helyén. Aztán egy távoli tragédia következményei megváltoztattak mindent:  1950.  május 6-án kezdődött  a település tervezése, majd   építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. Addig a családok Budapesten, egy átmeneti létesítményben, egy dohánygyár épületében éltek.

- Annak idején, amikor eljöttünk Görögországból, még kisgyerek voltam - mesélte Nanosz Markosz.  - A legtöbb gyerek, akinek a háborúban meghaltak a szülei, a vöröskereszt útján érkezett s lett elhelyezve különböző gyermekotthonokban a Balaton partján. Az útra nem, de az otthonra emlékszem.  Közben keresték a szülőket, és nekem megtalálták az anyámat. Oda kerültem hozzá Budapestre, egy szükséglakásba.  Később anyám férjhez ment egy menekült göröghöz, s utána született három testvérem. Hálásak vagyunk a magyar államnak, hogy befogadott minket, mert sok  más ország ezt nem tette meg. 
Amíg a menekültek a gyárépületben vártak, gyorsan,  önkéntes munkával elkezdődött Görögfalva kialakítása: rövid idő alatt 418, nagyrészt sorházi lakás, majd  óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház készült  el, s szövetkezetek alakultak. Aztán 1952. április 3-án Nikosz Beloiannisznak, a görög kommunista mozgalom  alakjának nevét vette fel az ekkor 1850 fős település.
- Jól emlékszem a térre, a lakásokra. Abban az időben jó házaknak számítottak. Hét-nyolc éves lehettem akkor,  mint a Valahol Európában című filmben, olyan jelenetek játszódtak le. Aztán elkezdődött az iskola.  Magyarul nem tudtunk,  nehéz volt eleinte, kevertük a szavakat. A legtöbben közülünk a  Makedón területről származtak, én azt a nyelvet is megtanultam.  A menekültek nagy része részt vett a harcokban, a többiek pedig az ő hozzátartozóik voltak. Akadtak, akik  a jobb élet reményében érkeztek az országba, de ők az 1954-es amnesztiával haza is tértek.
Először akkor, majd később több hullámban  települtek vissza az itt lakók,  de sokan, főleg a fiatalabbak  Magyarországon maradtak, ahol nyelvükben és szokásaikban nagyrészt alkalmazkodtak a magyar környezethez, miközben még mindig ápolják a görög hagyományokat is.
- Itt rendezkedtünk be, s évről évre megtartottuk  a görög és magyar ünnepeket, s ez máig így van. Érdekesség, hogy idővel nemcsak a görögök tanultak meg magyarul,  hanem a régi magyar családok is elsajátították az érkezettek    nyelvét. Két állampolgárságunk van, ezért sokan már a rendszerváltás előtt tudtak nyugaton dolgozni, ez jó megélhetést jelentett, ám sok férfi ezért csak hét végén látta a családját.  Aztán egyre többen települtek haza, a legtöbben a nyolcvanas években döntöttek így. Elsősorban a városokba,   Athénba, Szalonikibe.
 Akik maradtak, és nem költöztek el az országban másfelé, jobbára ingáznak Budapestre, Dunaújvárosba vagy Százhalombattára. Oda, ahol munkájuk akad. A  faluban csak néhány őstermelő él meg a  mezőgazdaságból.   Ez  alapvetően hatással van a nemzetiségi létre is, mivel gyorsítja az asszimilációt. A görög öntudat kialakítása és fejlesztése érdekében egyre több nemzetiségi hagyományőrző csoport alakult a mára már magyar nyelvű településen.
Akik úgy döntöttek, maradnak, idővel jobb házat építettek. Most pedig már nehéz mozdulni: a magyar ingatlanárak olyanok, hogy azért nem lehet hasonlót kapni az óhazában. És ez is szempont. 

OLDALTÖRÉS: A körülmények és a saját hibák

A körülmények és a saját hibák

 Papalexisz Kosztasz másodszorra indult el az önkormányzati választásokon. Először, 2006-ban öt szavazattal maradt le vetélytársától. Tősgyökeres helyi, vállalkozó.

Háromnegyed részt már magyarok lakják a települést, csak a többiek  görögök - mondja Papalexisz Kosztasz. Mi ennek az oka? A polgármester szerint   egyrészt a hazatelepülés, másrészt az elkerülhetetlen asszimiláció. Az  ötvenes és még  a hatvanas években is a görögök bíztak abban, hogy viszonylag rövid időn belül vissza tudnak menni hazájukba, ezért kerülték a vegyes házasságokat. Az évtizedek múlásával ez aztán nem volt többé olyan kényes téma.  Egyre többen kezdtek új életet  magyar párjukkal, s a következő generációnak már természetesebb volt a kétféle hagyomány, értékrend, múlt.  

A legnagyobb gondokat sok más településhez hasonlatosan  Beloianniszban is az anyagiak hiánya okozza.
- Minket különösen sújt az előző időszak rossz gazdálkodása, tehát  nem csak a kialakult, tőlünk független gazdasági körülmények okozták a bajokat. Saját hibák is voltak, ezért rendkívül nehéz helyzetbe került a település. A testület azon dolgozik, hogy  túléljük ezt az  időszakot,  megpróbáljuk rendezni az adósságot.   A település infrastruktúrája jónak mondható, azaz  teljes a kiépítettség, egyedül az utak állapotán kellene javítani.   Amikor a gáz- és csatornaépítkezés lezárult, az utak nem lettek megfelelő módon kijavítva, s ez máig érezteti hatását.  Ez olyan probléma, amit már elég régóta görgetünk magunk előtt, s a megoldás jelenleg meghaladja az erőnket. 
A lélekszám már jó ideje állandó, de a görögök fogyatkozásával előre lehet bocsátani: egyszer eljön  a nap, amikor  nem lesz görög a faluban. 
- Nagy segítséget jelent az egyház. Ahogyan az erdélyi magyarságnak, úgy az itteni görögségnek is megtartó erő a templom. Ki lehet jelenteni,  kétszáz év múlva görög szó nem hangzik  el Beloianniszban, de hogy  a templom még ott áll, és hirdeti, éltek itt görög emberek, az biztos. Hatvan éves a település, ezért nem lehet azt mondani, hogy generációról generációra értékeket adunk át egymásnak, de a meglévő hagyományokat egy sor  rendezvénnyel tartjuk életben, s ebben nagyon aktív az egyházközösség is.
  Büszkék a  sportéletre. A futballisták lényegében (és persze kényszerűségből is) teljesen önellátók, a focipálya kiváló, még  locsolórendszere is van. Külön öröm, hogy a játékosok többsége  helybéli.  

OLDALTÖRÉS: Ortodox sziget közöttünk

Ortodox sziget közöttünk

Az ortodox templom alapkövét 1994-ben tették le, s két év múlva sor került felszentelésére is. Azóta igazi találkozóhely lett.

Görögországban az emberek mintegy kilencvennyolc százaléka   ortodox keresztény, s az egyház minden szinten jelen van a hétköznapokban  és a nemzetközi kapcsolatokban. A görög állam és az egyház mindig nagyon sok segítséget nyújtott a Fejér megyei településnek, a felelős vezetők tisztában vannak a jelentőségével annak, hogy egy másik országban létezik egy görög község. Egy, Ausztriában, Bécsben   élő görög vállalkozó, Dafermosz Konsztandinosz adománya  a görög ortodox templom. Ő a falu díszpolgára is 1996-tól (a másik díszpolgár az ugyancsak bécsi  Michail Sztaikosz Metropolita, erről 2000-ben döntöttek).  Minden vasárnap délelőtt 10 órától van a liturgia, s azt követően általában kötetlen beszélgetésre jönnek össze a hívők az altemplom épületében. Ott jó kezdeményezések születnek: például a kézműves-szakkörről, a hátrányos helyzetben lévő gyerekek étkeztetéséről. A  görög húsvét idén egy napra esik a magyarral,  hagyományos rendezvények egész sorát szervezik a negyven napos böjt lejártával.    

OLDALTÖRÉS: A háború gyermekei

A háború gyermekei

Édesapám a háborúban halt meg, nevelőapám pedig a jobb karját veszítette el - mesélte Nanosz Markosz, amikor a polgárháborús időket idézte fel a főtér egyik padján békésen üldögélve. Beilleszkedtek hazánkban, bár megmenekültek a görögországi következményektől, a történelem kereke nem állt meg, forgott tovább... Hiszen eljött 1956, majd sokkal később a rendszerváltás. Miként élték át a változásokat?

- Nálunk is sokan megijedtek 1956-ban. Az öregek nem azt nézték, milyen lesz a rendszer, kapitalista vagy kommunista, elsősorban arra vágytak, csak vérengzés ne legyen. Hiszen akik a polgárháborúban harcoltak, előtte küzdöttek az második világháborúban az olasz és a német megszállók ellen is. Elegük volt. Értelmetlen vérontás történt Görögországban is, hiszen testvérek harcoltak egymás ellen. A rendszerváltásig pedig sokan hazatelepültek.
Nanosz Markosz lánya is Görögországban ment férjhez. Apja pedig (még) maradt, és hálás az országnak, amely egykor befogadta.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település lélekszáma 1217 fő.

 - Belterülete 78 hektár, 8454 négyzetméter. Külterülete 360 hektár, 1558 négyzetméter. A zártkert 15 hektárnyi, 3490 négyzetméter. Ez összesen 454 hektár, 3502 négyzetméter.

- A képviselő-testület tagjai: Papalexisz Kosztasz polgármester, Koller Ákos alpolgármester, Boka Erika, Horváth István, Márkusz Tamás, Prekop László Kosztasz és Takács Katalin képviselők. Kóródi-Juhász Zsolt a jegyző. 

 - A helyi görög kisebbségi önkormányzat tagjai: Kész Józsefné elnök, Lakakisz György elnökhelyettes, Kész József és Sztefopulosz Petroszné önkormányzati képviselők.

- A helyi óvodában harminchat gyermekre vigyáz hat dolgozó.

- A Beloiannisz Általános Iskola nyolc osztályában jelenleg összesen ötvennyolc gyerek tanulhat.

Helyi értéktár

- A görög ortodox templom 1996-ban készült el. Messze földről is látogatják.

- A Beloiannisz-emlékmű a község központjában található. (Beloiannisz a görög partizánok harcát vezette a németolasz hódítók ellen, 1944-től a kommunista párt egyik vezetője volt, 1946-tól 1949-ig részt vett a demokratikus népi felkelésben, 1951-ben kivégezték.)

- Az 18481849-es magyar forradalomra és szabadságharcra a falu szívében márványtábla emlékeztet.

-  Azt tervezik, 2011-ben állítanak kopjafát az 1956-os események előtt tisztelegve.