Bodmér - Élet a fűzfák alatt

Nem véletlen, hogy a Vértes keleti nyúlványai alatt fekvő kis település nevét az Isten békéje kifejezésről kapta. Vértesboglár után, a Bicske-Csákvár közti útról letérve jutunk el az apró, mindössze négyutcás településre, ahol olyan csend és nyugalom honol, amilyenre a városi ember csak álmaiban gondol.
Takaros házak jelzik, hogy itt mindenki számára fontos a rend, a tisztaság: nincs az utcán egy eldobott palack, kóbor állat, itt mindenki ismeri egymást, s ha az idő engedi, a Bodméri-víz partján tornyosuló fűzfák alatt jönnek össze a fiatalok egy csevejre. Merthogy a vértesi Natúrparktól keletre fekvő falu gyönyörű természeti adottságokkal bír, ezt még akkor is észreveszi a vendég, ha egyébként a legapróbb bodméri ágacskát is vastag hótakaró fedi.
Bodmér, ahogy Balogh István polgármestertől és Biró Dénesné alpolgármester asszonytól megtudtuk, szláv eredetű szó, Budmer-ként pedig már 1311-ben leírták az oklevelekben. A hétszáz év alatt átsöpört rajta már sokféle vihar és háború, s noha körbe van véve sváb településekkel, itt mindig kizárólag magyar családok éltek. 
-  Az emberek akkor, hétszáz éve a Bodméri-víz partjára telepedtek le, amely azóta is a település éltető eleme, s nem véletlen, hogy a címerben is szerepel, szinte átszeli a rajzolatot - mutatja Balogh István. - Átélt mindent ez a kis falu, az idők viszontagságait, a világháborúkat is. Ma sem könnyű, de legalább nincs adósságunk, s minden nagyobb város, Tatabánya, Bicske, Csákvár, Mór, Székesfehérvár és Budapest is fél órán belül elérhető innen. Nem vagyunk elzárva semmitől, mégis nyugalom jellemzi a települést -  teszi hozzá, láthatóan büszkén, és nem is tagadja, hogy elérzékenyül, ha otthonáról mesélhet a vendégnek. Annak a vendégnek, aki valószínűleg azt sem tudja, hogy itt található az ország egyik legnagyobb szocialista automobilsorozata...
De hogy a politikától elrugaszkodjunk, számtalan hatalmas, csodálatos (és persze rengeteget fogyasztó) amerikai járgány is megbúvik abban az autótároló csarnokban, amelyet e restaurált gépcsodáknak épített Berdó Levente.
 - Az autómúzeum gyökere még 1975-re vezethető vissza -  meséli Czutor Lajos, autószerelő mester, aki a vállalkozóval közösen gondozza az autóparkot. -  Volt egy Chevrolet-em, amely korábban Kádár Jánosé volt, én pedig a nagybátyámtól kaptam ajándékba. Leventének megtetszett ez az autó, és a falu is, s úgy döntött, itt építi fel az autótárolót, majd a múzeumot.
A hatalmas csarnokban közel ötven működőképes automobil csillog, amelyek egykor politikusokat szállítottak, de némelyikük, ha mesélni tudna, a szocializmus sötét éjszakáinak ÁVH-s emlékeit is felelevenítené.
-  Van itt Trabant, Moszkvics, Skoda, Volga és Csajka  - mutat körbe Czutor Lajos, de állnak itt ősrégi Audik, BMW-k, Chevrolet-ek, Porsche-k, régi londoni taxik is, amelyeket a mai napig kibérelnek különféle eseményekre, esküvőkre, sőt, filmekhez. Az egyiket Losonczi Pál vezette, a másikban Gagarint szállították a reptérről, a harmadik pedig a Fenyő Miklósról szóló Made in Hungária című filmben szerepelt, emezek pedig Andy Wajna 1956-os alkotásában tűntek fel - simít végig a szépen felújított karosszériákon a mester. A múzeum még nem áll készen a nagyközönség számára, de amint elérkezik az ideje, a Vértes turizmusának egyik jelentős látványosságává válhat.

OLDALTÖRÉS: A családfák összeérnek

A családfák összeérnek

Apró település révén, nem csoda, hogy a jelenlegi polgármester szinte az összes helyi családdal rokonságban van. A kőfaragót, Balogh Istvánt mindenki ismeri...

- Minden ősöm évszázadokra visszamenőleg itt született Bodméron, anyagi-apai ágon is hosszú évszázadokkal ezelőttre vissza tudjuk vezetni a családfánkat. Sőt, szinte az egész település unokatestvéri szinten a rokonom - meséli Balogh István polgármester, és sorolja, ki kicsoda ebben a valóban nem túl nagy, alig kétszázötven lelket számláló településen. Itt lakik néhány percre otthonától minden gyermeke és nevelt fia is,  akik persze már családot alapítottak vagy éppen az önálló életre készülnek.  Ekkora településen nem csoda, hogy nem csupán mindenki ismer mindenkit, de szegről-végről bizony még a családfák is itt-ott összeérnek, összegabalyodnak szinte minden bodméri családnál.  S ha valakit, hát a falu első emberét mindenki ismeri a környéken.

- Nem csak polgármester, de ön a sírköves is a településen...
- Én vagyok a kőfaragó mester, bizony ez így van. Az én időmben még úgy járta, hogy az iskola után szakmát választottak a szülők. Én egy bicskei mesternél, Ipak Lászlónál inaskodtam nyolcadik után. Így lettem kőfaragó, aminek nagyon örülök, megszerettem a szakmát. Önálló vállalkozásomat 1978-ban kezdtem a faluban, a polgármesteri hivatallal szemben. Kis családi vállalkozás a miénk, a fiaim, unokaöcsém, feleségem unokaöccse dolgoznak nálunk.

- S most, hogy polgármester lett, van ideje a kőfaragásra?
- Ugyanúgy dolgozunk tovább. Azt tudni kell, hogy társadalmi megbízatású polgármester vagyok, nem főállásban végzem a munkám. De nem csak én, hanem a képviselő-testület minden tagja lemondott a tiszteletdíjáról, a nélkül intézzük a falu dolgait.

- Mit szeretnének elsősorban megadni most a bodmériaknak, mi az álmuk?
- Égetően fontos a felszíni vízelvezetés megoldása. Minden anyagi lehetőségünket erre összpontosítjuk most. A Vértesből és a völgyhajlatból lezúduló vizet mindenképp ki kell, hogy vezessük a településről. Álmaink persze vannak még: aszfaltozott útra, szolgáltatóházra vágyunk, de ezek megvalósítása bizony messze van.

OLDALTÖRÉS: A galambok nyugatra tartanak

A galambok nyugatra tartanak

Nincs túl sok nevezetessége a falunak - mondják szerényen a helyiek, de azért akad: a millenniumi szobor az egyik legfiatalabb alkotásuk.
Ha emlékmű, akkor a készítője nagy valószínűség szerint a helyi kőfaragó mester, aki  ebből a szempontból mellesleg  jelenleg a település első embere is egyben. Balogh István polgármester szerény büszkeséggel mutatja 2000-ben készült alkotását, a nyugat felé repülő bronz galambcsapatot, amelynek legfelső madara a kétezres évszámmal a szájában indul az ég felé. Illetve nem is az ég, hanem inkább valóban nyugat felé, amely irányba akkor már az egész ország javában vágyott.  
-  Az Európai Unió abban az időben még csak terv és álom volt számunkra, így egy részt erről is szól ez a mű. A galamb pedig sok mindent szimbolizál: a békességet és a lélek szárnyalását, amely nekünk, bodmérieknek olyan nagyon  fontos.
A gránit talapzat is, melyről a bronzból készült galambcsapat indul, szintén jelentőséggel bír: az ég felé tör, a menny felé szűkül - ezzel is a felfelé törekvést, a fejlődés iránti vágyat jelképezi.

OLDALTÖRÉS: Jó társaság, békesség

Jó társaság, békesség

Ilyen és hasonló fiatalemberek megtartása a célunk - mutatott rá a polgármester Keresztes Krisztiánra, és feleségére, Szalma Erikára, akik diplomával a kezükben, budapesti vállalkozást hagytak maguk mögött, hogy a faluban telepedhessenek le. A 34 éves fiatalember a fővárosban tervező, gépészmérnök, konstruktőr munkáját hagyta ott, most pedig képviselőként dolgozik a faluért. Emellett pedig édesapja mezőgazdasági vállalkozását erősíti, ahol növénytermesztéssel foglalkoznak. 
- Azért jöttünk vissza, mert Bodmér sokkal élhetőbb, mint Budapest. Tapasztalatszerzésre jó volt, de a családnak sokkal jobb itt - mutat körbe. - Nyugalmat és biztonságot jelent nekem ez a hely, gyermekeim jó környezetben, jó társaságban nőnek fel, s ez a lényeg!
 - Én egy nyüzsgő városból érkeztem. Imádok itt élni, olyan barátságok szövődtek itt, amelyek fontosak számomra. Nem mellesleg, ha vásárolni szeretnénk, akkor 20 perc alatt a fővárosban vagyunk - teszi hozzá felesége.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település lakosságszáma: 244 fő

 - Ebből az iskoláskorúak száma: 18 fő, akik a vértesboglári általános iskolába járnak a Vértes Többcélú Kistérségi Társulás iskolabuszával

- A hatvan fölöttiek száma: 50 fő

- A képviselő-testület tagjai: Balogh István László (polgármester), Biró Dénesné (alpolgármester), Balogh Róbert, Katona László, Keresztes Krisztián

- Önálló református gyülekezet működik a faluban, a beszolgáló lelkész pedig Kolozsvári-Kiss János és felesége, Kolozsvári-Kiss Jánosné segédlelkész

- Civil szervezet: Mária Nyugdíjas Klub (Újbarokkal közös), Ifjúsági Klub

- Díszpolgár: Bessenyei Péter műrepülő világbajnok, Papp Gyula lelkész (posztumusz), Balogh József magtáros, ügyintéző (posztumusz)

Helyi értéktár

- A két világháború elesetteinek, hőseinek állított emlékmű (1991 körül épült)

- A faluház (átalakítva 2005-ben, a leendő tetőtérben teleházat szeretnének létrehozni)

- Játszótér (Európai Uniós pályázat eredményeként hozhatták létre 2003-ban)

- A Bodméri-víz és a patakparton növő fűzfasor

- A millenniumi emlékmű

- A református templom (1827-ben épült, a torony 1860-ban került rá)

- Egy versenylovakkal teli istálló