Boldogság háromszor - a hármas ikrek, akiknek érkezésére senki sem számított

Egy éves hármas ikrek születésnapi zsúrjára kaptunk meghívót nemrég. Nem kell mondani, hogy az újságíró számára mindig fénypont a hasonló esemény, így hát nagy örömmel tettünk eleget a Borostyán család meghívásának, akiknek gyönyörű csöppségeik, Rozina, Liza és Bella sokak életét aranyozzák be. Ez egészen biztos, hiszen nagy családi buliba csöppentünk a sárszentmihályi babazsúron, ahol dédik, mamák, papák, unokatestvérek, barátok és segítők körében örülhettünk együtt a három baba csodás fejlődésének.

Kapura akasztott pöttyös lufik jelezték a zsúr pontos helyét egy félreeső mihályi utcácskában. Sasgodó Erika, az anyuka ugyanis a katicabogár téma köré varázsolta ezt a felejthetetlen születésnapot. Volt katicás fajáték, pöttyös lufik, és asztali díszek is, a háromemeletes katicás torta „alap", de a pont az i-n természetesen a kicsik felöltöztetése volt, akik a fehér body-hoz a mama által készített piros tüll szoknyácskát kaptak. De egyébként minden így készült, Erika szervezőkészségének köszönhetően a feladatokból mindenki kivette a részét. Az apuka, az ismert volt fehérvári jégkorongozó, Borostyán Gergely is folyamatosan a gyerekek körül sertepertélt, hol az egyiket vigasztalta, hol a másikat etette, fürdette, hol pedig a harmadikat segítette fel egy kisebb pottyanás után. Szóval a teendő az folyamatos – nem olyan nagy megállapítás ez egy hármas ikres családban, el lehet képzelni... Egymásba érő éjszakák, egyszerre végzendő feladatok, szükségletek, vigasztalások, játékok, pelenkák, etetések és minden kezdődik elölről. Erika azonban jól bírja, pedig nem tagadja: sok az ébredés náluk is.– Viszont sok segítségem van – árulja el, megemlítve a lelkes nagyszülőket, rokonokat, barátokat és az Otthon Segítünk Alapítványt, melynek tagja, Fazekasné Onody Mária rendszeres vendég a családnál. A mamák, Fehér Magdolna és Borostyánné Kovács Andrea mellett pótmamik, azaz Balogh Zoltánné Ági és Süle Attiláné Klári segítik többek közt az anyukát, valamint sógora és sógornője, Borostyán Szilárd és Bognár Zsófia, akik az esti fürdetések elengedhetetlen szereplői, s nem mellesleg a szomszédaik. Közben tart a zsúr, amely olyan természetességgel és gördülékenyen zajlik, hogy az valami csoda. Mindenki vidám, mindenki örül, beszélget, tevékenykedik, s közben pedig a babák kézről-kézre járnak. – Hozzá vannak már szokva – teszi hozzá Erika. Nehéz megkülönböztetni a kicsiket, olyan egyformák. – Rozina és Bella egypetéjű ikrek – tudom meg, ahogy azt is, hogy a csillogó csajos, különböző színű kis fülbevalókra is azért volt szükség már elég korán, hogy meg tudják különböztetni őket egymástól.

A sárszentmihályi boldog szülők, Borostyán Gergely és Sasgodó Erika hármas ikreikkel: Bella, Rozina és Liza babával. Fotó: Koppán Viktor, S. Töttő Rita

De a kislányok története nem itt válik érdekessé. Hanem ott, amikor Erika elment nőgyógyászhoz terhessége legelején.

– Még csak a gyanú volt meg, hogy babát várok, ezért elmentem egy idősebb nőgyógyászhoz, ahol az ultrahang felvétel alapján annyit tudtam meg, hogy terhes vagyok. Az orvos gratulált – emlékezik vissza Erika. – Később, már a 12. hétben jártam, amikor elmentem a Család- és Nővédelmi Központba, hogy újabb ultrahang vizsgálaton vegyek részt. Hosszasan nézte az orvos a monitort, én pedig már kezdtem ideges lenni, vajon mi lehet a baj... Rá is kérdeztem, az orvos pedig annyit mondott: minden rendben, mindenki jól van...

Erika persze nem értette hirtelen a többes számot, ezért rákérdezett, hogy érti a doktor úr... – Hát nem is tudta, hogy hármas ikreket vár? – volt a válasz. Mert hiszen Erikáék nem vettek részt lombik programban, a családban sem volt soha példa ikres szülésre, így hát hogyan is reagálhat erre az ember? – Én elkezdtem nevetni, mást nem tudtam tenni. Fel sem fogtam, hogyan lehetek ilyen kiváltságos, hogy egyszerre három gyermek választ édesanyjának! – mondja az anyuka, aki persze amint kilépett a rendelőből, hívta az apukát, aki épp távol volt munkaügyben. Szegény, hirtelen nem tudott túl sok mindent reagálni a nagy hírre, ám később ő lett az, aki két lábbal állva a földön a rózsaszín ködön túl is látott és azt mondta: azért egy ilyen „projekt" komolyabb előkészületeket is igényel. Erika annyira pörgős életet élt, hogy szülés előtt 10 héttel, amikor befeküdt a kórházba, mintha egy szanatóriumba kapott volna bebocsátást – emlékezik vissza a nyugodalmas időkre, melyek végén, a 34. hétre, július 18-án megszülettek a kicsik. Egy hónapig voltak a PIC-ben, a koraszülött osztályon a gyerekek, akik mára igazi gömbölyű, pocakos szépségekké fejlődtek.

A napok pedig egy hármas ikres családban csak akkor tudnak olyan gördülékenyen haladni, ahogy a Borostyán családban – árulja el a titkot az anyuka –, ha kőkeményen tartják magukat a napi ritmushoz. – Erre nálunk nagy szükség van, hogy lehessen tudni, mikor mi következik, mikor milyen munkafolyamatba lehet beállni.

Közben persze a gyerekek személyisége is kezd kibontakozni, mesél tovább a boldog kismama. – Nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekek, mindkét szülőből hordoznak személyiségjegyeket: az édesanyjuktól az akaratérvényesítést és a barátságosságot, míg édesapjuktól a türelmet, megfontoltságot hozták.

Az anyuka mindannyiukra próbál kis nüansznyi időket fordítani, ami csak az ő közös idejük. Így alakul ki az a titkos kapcsolat, ami anya-lánya közt a legcsodásabb. Erika szerencsés – neki egyszerre három ilyen is adódott.