A legjobban ellenőrzött élelmiszer: Szigorú előírásoknak kell megfelelni a csapvíz minőségét tekintve

Az ivóvíz minőségét egy 2001-es kormányrendelet írja elő, azzal, hogy ötvenhatféle vízminőségi jellemzőre megadja, melyikből mennyi lehet maximum értékként az ivóvízben - tudtuk meg Zsebők Lajostól, a Fejérvíz Zrt. sajtószóvivőjétől.

Jó minőség, jobb íz?

A víz sokszor ízlés kérdése. Mindezt mutatja az is, hogy előfordulhat, az a csapvíz lesz a kedvencünk, amely - például az arzént tekintve - a határérték szempontjából nem kifogástalan. - Amikor elkészül egy víztisztító és kifogástalanul működik, gyakran elhangzik a kérdés: miért rontották el a mi jó kis vizünket - példázza Zsebők Lajos, majd hozzáteszi: - A jogszabályban megadott határértékek egy része szigorúbb a korábbiaknál, annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU előírásainak. Tehát nem az eddig megfelelt víz romlott el, hanem az elvárás változott.

Ötvenhatféle vízminőségi jellemző értékét vizsgálják a székesfehérvári laborban is Fotó: Molnár Artúr

Az értékek megállapítása

A vízminőségi határértékeket nagy biztonsággal állapítják meg. A karcinogén és mutagén összetevőknél - például az arzénnél, vagy a klórszármazékoknál - ez tíz a mínusz ötödiken kockázati szintnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy ha egész élethosszon, tehát hetven éven át tíz mikrogramm per liter arzéntartalmú vizet fogyaszt egy adott közösség, akkor ez minden százezredik emberre jelenthet veszélyt - részletezi a szakértő, majd kiemeli: - Az ivóvíz a legjobban ellenőrzött élelmiszer, mert rendszeresen vizsgáljuk akkreditált laboratóriumunkban, vizsgálati eredményeinket pedig az egészségügyi hatóság folyamatosan látja, sőt saját kontrollvizsgálatokat végez.

Milyen sűrűn vizsgálják?

- A vizsgálatok időbeli és térbeli sűrűségét egy keretjogszabály írja elő. Ennek alapján minden évben minden egyes ivóvízellátó-rendszerre vízvizsgálati tervet kell készítenünk, melyet az egészségügyi hatóság hagy jóvá. Ez azt jelenti, hogy általános esetben például Székesfehérváron huszonnégy helyen kéthetente, de szükséges esetben akár naponta veszünk vízmintát és végezzük el a vizsgálatokat - részletezi Zsebők Lajos. A szükséges eset azt jelenti, hogyha olyan esemény (például csőtörés, -javítás, a hálózaton vagy berendezésén végzett karbantartás, szivattyúcsere vagy bármilyen külső szennyeződés gyanúja) történik, amely a vízminőségre hatással lehet, a vizet meg kell vizsgálni. Ha nem felel meg a minősége, megfelelő közbeavatkozást kell végezni, majd újravizsgálni. A szolgáltatás csak akkor kezdődhet, illetve folyhat, ha a határértékeket nem lépjük túl - magyarázza.

Itt is kell a megelőzés

Létezik még két intézkedési tervcsomag, amely a víz minőségét már megelőző jelleggel is garantálja - mondja Zsebők Lajos. - Ahonnan a vizet nyerjük, vízbázis-védelmi terveket kellett készíttetnünk, ahol az adott rendszer kútjaiba jutó víz minőségének megőrzéshez szükséges tevékenységek vannak előírva. Például egy-egy ilyen terv konkrétan meghatározza, hogy az egyes védőövezetekben milyen mezőgazdasági tevékenységek végezhetők, lehet-e hulladéklerakó és ehhez hasonló szabályozások. Ezt mi folyamatosan ellenőrizzük és szükség esetén értesítjük a hatóságot. Emellett megfigyelőkutakból vett vízmintákon keresztül vizsgálnunk kell a mélyben lévő víz minőségét is, hogy közbe tudjunk avatkozni, mielőtt a vízbázishoz érne egy esetleges szennyezés. A másik garanciális elem a vízelosztásnál van, mert minden egyes vízellátó rendszerre vízbiztonsági tervvel rendelkezünk - ugyancsak az egészségügyi kockázatok minimalizálására.

A vízbiztonsági tervek minden egyes rendszernél külön-külön meghatározzák az összes lehetséges vízminőségi veszélyt, annak kockázati szintjét, a szükséges megelőző intézkedéseket, az adott veszély felismerését, szükség esetén a megfelelő beavatkozásokat és a felelősségi köröket - részletezi.

A legjobban ellenőrzött

A fentiek miatt jelenthetjük ki, hogy a csapvíz a leginkább ellenőrzött, és a legbiztonságosabb élelmiszer hazánkban, így teljesen megalapozatlan az Amerikai Járványügyi Hivatal jelentése - szögezi le a szakértő.

Határérték túllépés a megyében

Fejér megye északi részén, így Székesfehérváron is karsztvizet szolgáltatnak, amely bár kemény, a minősége kiváló.

Délebbre van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége nem veszélyes, de kifogásolható.

Itt az arzén-, az ammónium-, a mangán- vagy a vastartalom jelent határérték-túllépést, többnyire a határértékek szigorodása miatt.

Ezek a vízben lévő komponensek geológiai okokból vannak a vízben, a helyre jellemző természeti adottságnak tekinthetők.

Az érintett településeket egy kormányhatározat konkrétan felsorolja - ennek alapján pályázati úton támogatáshoz jutottak, illetve juthatnak az egyes önkormányzatok annak érdekében, hogy víztisztítót építhessenek a Nemzeti Vízminőség-javító Program keretében.

Lovasberényben, Lujzamajorban és Polgárdi-Tekerespusztán az arzénnel volt gond, a víztisztítók már elkészültek.

Hantoson ugyancsak az arzén miatt kell tisztítót építeni.

Kislángon és a Martonvásár-Erdőhát településrészen is szükséges az arzénmentesítő.

Enyhe határérték-túllépés van az ammónium szintjében több településen: Aba, Enying, Igar, Káloz, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszilas, Pátka, Pusztaegres, Sárhatvan, Szabadhídvég és Vértesacsa.

Vértesacsán és Pátkán elkezdődött a beruházás, és mások is részesei lesznek az ivóvízminőség-javító programnak.

Több településen okoz gondot a vas és a mangán (utóbbi Ercsiben és kismértékben Sárbogárdon). Ezekre nem létezik pályázat.