Czeizel Barbara Agárdon: a sérült gyerekekről iskoláskorig kell gondoskodni - rendszerszinten

Nagy lépésnek számít, hogy a kormányzat felismerte: a sérült gyermekeket ellátó rendszerben  van tennivaló és a változás már meg is kezdődött      – hangsúlyozta Czeizel Barbara korai fejlesztésért felelős miniszteri biztos azon az agárdi konferencián, melyet a korai fejlesztés kapcsán tartottak Kárpát-medencei szakemberek számára pénteken.  A témában huszonöt éve lobbizó szakember szerint    amióta kiemelt  feladatként kezeli a kormány az ágazati fejlesztést a kora gyermekkori intervenció területén, sikerült előrébb jutni.  A biztos hozzátette:  az egészségügyi, szociális, köznevelési és családügyi ágazat tevékenységeit  koordinálni kell azért, hogy a sérült gyerekeket nevelő családok ne maradjanak magukra.

Czeizel Barbara

A családközpontú kora gyermekkori intervencióról első alkalommal rendezett pénteken  konferenciát Kárpát-medencei magyar szakemberek számára az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA) és a Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft., a VVSI Sport Hotelben. Az I. Kárpát-medencei szakmai tapasztalatcsere című szimpóziumon a határon túli és anyaországi szakembereket Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte, a magyarországi korai fejlesztéssel kapcsolatos helyzetről pedig Czeizel Barbara, korai fejlesztésért felelős miniszteri biztos tartott előadást.  A miniszteri biztos felvázolta annak a  6  milliárd forintos projektnek a céljait és eddigi eredményeit, amely a fejlődési kockázatok korai kiszűrését hivatott elérni.

– Nem szabad megtörténnie  annak,  hogy egy problémával született kisgyerek és családja, születését követően az egészségügyből kikerülve  magára marad – nyomatékosította a szakember, felvázoltva az elérendő ideális helyzetet: – Rögtön be kell kapcsolódnia a szociális ágazatnak, és minimum a szociális juttatásokat és az információt kellene biztosítania a család  és a többi szakember számára. Mindemellett tovább kellene vinnie a következő állomásig, például a pedagógiai szakszolgálatig, ahol az ellátást, a pszichodiagnosztikát, fejlesztéseket, ellátásokat megkapja a kisgyerek. Egészen az iskoláskorig kell végigkövetni ezt a folyamatot, melyhez   rendszerszintű  együttműködés szükséges. Ennek    egyébként kiváló alapjai a védőnők, akiknek nagyobb kompetenciát szükséges biztosítani.

Soltész Miklós államtitkár
Fotó: a szerző

A biztos reményei szerint mindez 2021-ig meg tud valósulni. Soltész Miklós államtitkár pedig hozzátette:

– A határon túli magyar családok számára is nagy gondot és nehézséget jelent egy speciális nevelési igényű kisgyermek gondozása, ezért fontos, hogy segítsünk, jelen esetben a székelyföldi szakembereknek a fejlődésben, információátadásban. Akik pedig  visszatérve  már nem csak a magyar anyanyelvű, de a többségi társadalom számára is hasznos tudás birtokában lesznek.