A fiatal mindent ki akar próbálni: függőség helyett helyesebb a használat zavaráról beszélni

Bár a Függőségi problémák fiatalkorban címet viselte Demetrovics Zsolt, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézete munkatársának  minapi sárbogárdi előadása, a lélekbúvár már az elején elmondta: függőség helyett szakmai berkekben újabban már a használat zavaráról beszélnek. A jelenség ugyanis sokkal árnyaltabb annál, mint hogy függő vagy nem függő valaki, a használati mintázatnak széles spektruma van – fogalmazott az előadó a Csipike Egyesület és Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által rendezett konferencián. Függőséget nem csak kémiai szerek okozhatnak, bár a szóról általában a drogok ugranak be az embereknek. Ennél sokkal nagyobb problémát jelent azonban az alkohol vagy a dohányzás.

Demetrovics Zsolt: a vásárlás vagy a testedzés is válhat kényszeressé Fotó: B. Kiss László

A használat zavara előfordulhat szerencsejátékok, internetes játékok esetében is, de látni példát arra is amikor valaki számára a vásárlás válik kényszeressé, vagy éppen a testedzést végzi túlzott szenvedéllyel. Ez utóbbi példa jó mutatja, hogy egy egyébként pozitív cselekvés is elszabadulhat, túlfuthat. Bár a függőségnek számos megjelenési formája van, a tünetei, valamint az okai valamennyinek hasonlóak. Minden esetben jellemző a kényszeresség. A pillanatnyi megkönnyebbülést megbánás követi, ám csakhamar újra erőt vesz az illetőn a késztetés. Jellemző a függők esetében, hogy cselekedetükre megpróbálnak racionális magyarázatot találni, és az is, hogy családi, munkahelyi konfliktusokat szül a használat zavara, s az illető nem képes ellátni a feladatát. Az, hogy egy szer legális-e vagy illegális-e, jogi kérdés. A szakember számára nem a használat ténye a lényeg, hanem az, hogy származik-e ebből bármiféle probléma. Milyen a viselkedés mintázata, milyen ártalmakkal jár – magyarázta Demetrovics Zsolt.

Az illegális szereket a 16 évesek negyede próbálja ki vidéken, a fővárosban a harmaduk. Ez azonban többnyire csak kipróbálást jelent. A serdülőkor tipikus időszaka a kockázatos magatartásnak, a fiatal nem mérlegeli az esetleges következményeket. Fölösleges neki azzal érvelni, hogy mi lesz vele így húsz év múlva, mivel a hosszabb időtáv irreleváns a számára, az agya kizárólag a jelenre fokuszál. A kipróbálás ebben a korban normatív működés, amire vigyázni kell az az, hogy ebből a normatív krízisből ne legyen valódi probléma. Erre kell ügyelni – tanácsolta a szakember.