Hírek

2016.05.08. 19:05

Egy kisvárosnyi ember érkezik minden nap Fehérvárra dolgozni

A foglalkoztatottak több mint harmada ingázik naponta lakó- és munkahelye között. A főváros után Székesfehérvárra járnak be legtöbben.

Klecska Ernő

Magyarországon a népszámlálási adatok alapján 2011-ben a foglalkoztatottak több mint harmada, 1 millió 340 ezer fő ingázott naponta lakó- és munkahelye között. Számuk és foglalkoztatottakon belüli arányuk egyaránt nagymértékben emelkedett a megelőző, 2001. évi cenzus óta - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2011. évi népszámlálás idején a lakóhelyükről eljárók 37 százaléka községből városba járt be dolgozni, miközben ezzel ellentétes irányba csak 7 százalékuk ingázott. A városokon belül kiemelkedő a főváros és a megyei jogú városok munkaerővonzása: ezekbe a településtípusokba járt 2011-ben az összes ingázó 41 százaléka, a többi város az eljárók 32 százalékát fogadta, a községekbe pedig 14 százalékuk érkezett.

2011-ben az ország gazdasági, közigazgatási központjának számító Budapestre érkezett az ingázók 17 százaléka, közel 226 ezer fő. (Ez több mint a legnépesebb vidéki város, Debrecen lakónépessége.) A megyei jogú városok az ingázók 24 százalékát, 318 ezer foglalkoztatottat fogadtak. Közülük a legtöbb (30 ezer főt meghaladó) ingázó Székesfehérvárra és Győrbe érkezett, amit - a jóval nagyobb lakosságszámú - Miskolc és Debrecen követett, 26, illetve 22 ezer bejáróval. A legkevesebben (3,8-4,6 ezren) a - megyeszékhely funkcióval nem rendelkező - Hódmezővásárhelyre és Érdre ingáztak, a megyeszékhelyek közül pedig Salgótarjánba (5,6 ezren).

Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Debrecenben a helyben foglalkoztatottak viszonylag kis hányada (20-22 százaléka) érkezik a település közigazgatási határán kívülről, míg a Szekszárdon és Székesfehérváron dolgozóknak ennél jóval nagyobb részét (42-45 százalékát) adják a bejáró foglalkoztatottak. Ezzel, hogy egy kisvárosnyi ember jár be ide dolgozni, a megyeszékhely mesze az első, s ez azt is jelenti, hogy a városoknak a munkaerő-kereslete jócskán meghaladja a helyben elérhető munkaerő-kínálatot, így azt igen jelentős mértékben egészítik ki a más településről érkezők.

A lakosságszám tekintetében kiemelkedően nagy Székesfehérvár vonzáskörzete. Az övezetéhez tartozó 66 településen közel 170 ezren éltek a legutóbbi népszámláláskor, ami saját népességének 1,7-szerese.

Ezek 2011-es adatok, de a helyzet már még ennél is égetőbbé vált. Jelen pillanatban csak Fehérváron 3-500 betöltetlen operátori munkahely van, s ez óhatatlanul drágulást indít el - mondta el lapunknak egy, a helyzet miatt hamarosan több millió eurós, automatizált gyártósorokat telepítő beruházást tervező nagyvállalat vezetője.

Lapunk információi szerint a fehérvári nagy cégek vezetői - többségük nemzetközi nagyvállalat - minap, amikor a városban járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, olyan jogszabályokat sürgettek, amelyek az ingázók helyzetét megkönnyítenék, hogy lehessen támogatni az utazást és alakhatást, s egy bérlakásprogram szükségességét is többen említették.

Székesfehérvár már régóta nem az a kisváros, ami volt. Nem az a Koronázó falu , ahogy Prohászka is említette volt. Az egykor pár tízezres település lélekszáma mára ugyan százezer alá csökkent, de még így is a többség valahonnan úgy érkezett ide - illetve érkezik minden nap, ahogy a statisztika mutatja. A növekmény főleg az iparosítás után megnőtt város építőiből jön ki - s nem véletlenek e szavak sem. Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ugyanis valami műszaki, kézzel fogható területen dolgozott korábban, ahol értik a dialektikát. . Ők a gyüttmentek , akik a modern Fehérvárt felépítették. Két város ez - ha tetszik - egymás mellett. Múltba révedés és progresszió. Aki erre időben rájön, minden bizonnyal csodát tud tenni.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!