Egyetlen lövés terítette le a kutyát - gerincen lőtték

Vélhetően nagy kaliberű golyós puskával találták gerincen az állatot – ezt már Bíró Zsolt, a Fema Állatmentő Egyesület vezetője mondta el a feol.hu-nak, aki maga is megdöbbent, amikor a helyszínen járt. A kutyán ütött óriási seb egyetlen lövés nyoma. Ami azonban ennél is különösebb, hogy a vértócsa az úttesten volt, ám annak semmi nyoma nem volt, hogy az állat maga vánszorgott volna be az erdőbe.

– Úgy gondolom, a tetemet bevitték, hogy ne legyen látható helyen – vélekedik az állatmentő, utalva ezzel arra, hogy valószínűleg, aki lelőtte a kutyát, nem épp jogszerűen járt el. A kutyát ugyanis bizonyos körülmények és meghatározott törvényi feltételek mellett a vadász is elejtheti. Az eset kapcsán megkerestük Pechtol Lajost, a Fejér Megyei Vadászkamara titkárát, aki elmondta: vadászati területen az adott pillanatban vadat űző vagy éppen betegnek tűnő kutyát elejtheti a vadász.

Fotó: Fema

– Előszeretettel engedik el a gazdák az erdőben a kutyákat, hogy szaladgáljanak, ám a törvény szerint vadászterületen csak pórázon lehetne sétáltatni őket. Ennek ellenére a vadászok fokozott körültekintéssel figyelnek minden olyan helyzetet, amikor kutyát látnak az erdőben, s nem csak azért, mert a kilövések miatt indított feljelentések általában állatkínzás címszó alatt futnak és ez nagyon súlyos vád – hangsúlyozza a titkár: – Mindig figyeljük, van-e gazdája a kutyának, be tudja-e hívni, illetve, hogy van-e rajta bármilyen jelzés, amely arra utal, hogy vadász, mentő, terápiás kutyáról van szó – sorolja a vadász.

– Évente mintegy négy-öt kutyakilövéses esetről kapunk bejelentést. Azt eldönteni, hogy vajon éppen vadat űzött vagy beteg, gazdátlan volt-e az eb, nehéz utólag bizonyítani – tette hozzá Pechtol Lajos. Az állatmentő szerint a perkátai eset majdnem egyértelmű: az ebre ilyen gerincbe vágó pontos és halálos lövést vadhajtás közben nem lehetett volna leadni.

– Szerintünk ez a kutya egy helyben állt, így a vadállományban abban a pillanatban biztosan nem okozhatott volna kárt, a kilövése nem ezért történhetett – mondta. De hogy miért, az kérdéses és homályos.

– Vadászkörökben azért ismert a mondás: van a vadász és van a puskás ember – tette hozzá Bíró Zsolt, etikai különbségekre utalva ezzel a két megfogalmazás között. Szerinte ezt a kutyát olyan lőhette ki, akit bosszantott a kutya jelenléte. Gazdájára nem bukkantak, mikrochipes azonosító nem volt benne, így hát nem tudni, megszökött-e valahonnan vagy hosszabb ideje kóborgott már, ám az állat teteme sok mindenre enged következtetni. A vadászok ugyanis azt is figyelik a kutyákon, mennyire „latyakosak” – mesélte Pechtol Lajos, aki szerint ez azt jelenti, hogy ha koszosak, régóta járják az erdőt, akkor az feltételezhetően „kóborgó” az eb. Ez a kutya viszont tiszta volt és rendezett.

A területen tevékenykedő vadásztársaság két tagja is kint volt a helyszínen, az állatmentőknek azonban nem tudtak segíteni abban, vajon ki lehetett abban az időben puskával a helyszínen. Az esetről a helyszínen jelentés készült, a tetemet a vadászok elszállították. Pont úgy, ahogy, történnie kellett volna akkor is, ha jogszerű a kilövés. Az állatmentők már meg is tették a feljelentést állatkínzás miatt.