Tényleg mást kap a magyar a boltokban? Ennek jártunk utána

Évek óta pusmogja már az egyre tudatosabb magyar háziasszony, hogy amit itthon vásárol, az olykor silányabb minőségű, mint a nyugaton vásárolt társai. De nem is kell nagyon messzire menni, elég csak a szomszédba: az osztrákoktól hozott mosóporokra, élelmiszerekre, italokra is mondják, hogy jobbak. Ezekre a hangokra figyelt fel 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium szakminisztere, aki már akkor a vitát kezdeményezők pártjára állt. Ezt követően nem sokkal, 2016-ban az élelmiszerminőség kettős mércéje volt a téma az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülésén is.

Az ügy tovább gyűrűzött és a V4-es országok találkozóján is szóba került, ám akkor már gyakorlatilag kimondták a résztvevők: jogilag nem sok mindent tehetnek, ezért inkább a fogyasztók tudatosítása lenne a cél. És közben, talán éppen ezért, megszületett az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által végzett teszt is, amely kiverte a biztosítékot a vásárlóknál. Pedig nem volt benne más, mint amit eddig is sejtettünk, de most már szakmai bizonyítékai vannak: valóban nem minden ugyanaz „kint", mint itthon (az eredményekről keretes írásunkban olvashat).

A magyarok azonban nem csak élelmiszerekről gondolják ugyanezt: mosószerekről, kozmetikumokról, sőt, autóalkatrészekről is hasonlóképpen vélekednek. Kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium elárulta: a vizsgálódás folytatódik. Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára budapesti február 20-i sajtótájékoztatóján ugyanis már bejelentette: Fazekas Sándor, a tárca minisztere elrendelte a hazai és külföldi kiskereskedelemben kapható azonos termékek újabb átfogó vizsgálatát. A NÉBIH munkatársai már el is kezdték a munkát.

Tóth Carolina szerint mostanra több termékről is bebizonyosodott, hogy valóban más az itthon, mint az osztrákoknál vásárolt változat. Van, aki emiatt például Ausztriából hozatja a mosószert Fotó: Koppán Viktor

Az államtitkár egyébként hangsúlyozta: elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kérdésről van szó. A magyar emberek elvárják, hogy az érintett multinacionális cégektől egy minőségben vásárolhassanak, mint az osztrák vásárlók. Zsigó Róbert kijelentette: Nem magyarázkodást várnak, hanem korrekt és tisztességes elbánást. Az emberek nem kérnek a „kettős mércéből". A Fejér Megyei Hírlap azért megkérdezett pár gyártót, mit szól a magyar (és most már szlovákok által is elvégzett) teszthez, szerintük mi a különbség oka. Válaszolt a Nutella gyártója, a Ferrero, amelytől megkérdeztük, vajon mi az oka annak, hogy a tesztek szerint a magyar mogyorókrém nem olyan lágy és kidolgozott, mint osztrák társa.

A cégtől ezt a választ kaptuk: „Termékeink különböző gyárainkban készülnek, világszerte. Mindazonáltal garantáljuk, hogy receptúráink központilag, a Ferrero Csoport Központi Minőségügyi Osztálya által kerülnek meghatározásra; összetétel és gyártási technológia szempontjából is összevethetőek." A válaszban elmagyarázták, hogy gyakorlatilag minden alapanyag-beszállítót központilag választanak ki, komoly minőségi követelmények alapján. De az ellenőrzéseik is központi irányítás alatt zajlanak. Azt azonban nem tudtuk meg, mi a különbség oka.

A Coca Cola is válaszolt, amelynek osztrák-magyar tesztjén egyébként az derült ki, hogy a magyar változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. De édesítő összetételükben is eltérnek egymástól. Erre utalva kaptuk a magyarázatot. Mint kiderült, a cég különböző édesítőszereket (kukoricából készülő fruktóz-glükózszörpöt, illetve oldott kristálycukrot) használ üdítőitalaihoz. Hogy melyiket milyen arányban használják egy adott országban, technológiai és ellátási szempontok alapján dől el, ugyanis mindegyiket egyformán értékesnek tartják. „Magyarországon - egyezően a Coca-Cola őshazájában, az Egyesült Államokban használt receptúrával - kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használunk termékeinkhez, amelyet hazai kukoricából itthon állítanak elő" – fűzték hozzá a magyarázathoz.

Kérdések azonban továbbra is maradtak. Például hogy miért kap kevesebbet a pénzéért több termék esetében a magyar, mint az osztrák? Vagy éppen az: ha a minőség különbsége csak a felhasznált helyi élelmiszer alapanyagok különbözőségéből fakad, akkor mi az oka a nem élelmiszerek terén tapasztalt eltéréseknek? Ezeknél ugyanis az ízlésbeli magyarázat nem jöhet szóba. A hatékonyság kérdése azonban felvetődik. Remélhetőleg a most következő tesztek arra is fényt derítenek, miért érzi a magyar vásárló azt, hogy más minőséget kap a pénzéért, mint a nyugati ember.

A NÉBIH vizsgálatának eredményei

A vizsgálat során 24 féle azonos vagy nagyon hasonló osztrák és magyar termék-mintát hasonlítottak össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a vásárlók felé közvetített információk (jelölésük) valóságtartalma szempontjából.

Az édesipari termékek közül a közismert márkatermékek, mint pl. Milka tejcsokoládé, Lindt étcsokoládé, Raffaello desszert, Mon Cheri desszert sem összetételi (cukor-, zsírtartalom), sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek egymástól bárhol is kerültek forgalomba.

Az ostyás édességek (Manner ostyák) terén azt tapasztaltuk, hogy a beltartalmi mutatók közel azonosak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar minták esetében.

A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrém esetében is az állomány volt eltérő, a magyar termék-minta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest, csakúgy, mint a Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládé esetében, ahol a cukor- és zsírtartalom azonos, mégis a magyar változatnál az étcsokoládé burok szájban kissé nehezebben olvadó volt, mint az osztrák párjánál.

A Barilla száraztészta típusok nem mutattak eltérést érzékszervi szempontból sem.

A Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól, azonos nettó tömeg mellett közel 2%-kal több halat tartalmazott az osztrák minta.

A fűszerek csoportján belül a babérlevelet vizsgáltuk, itt nem találtunk lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.

Fotó: Illusztráció

Az italok közül a Coca cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6%-kal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.

A Monster energiaital (zöld) esetében az energia és tápérték adatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.

A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és íz-beli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópor esetében a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.

A vanillin cukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukrok esetében a magyar változat 3% vanília rúd őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.

Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltunk, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2%-ka1 több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3%-kal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20%-kal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „...jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül."

A Knorr Fix Carbonara spagetti alap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1%-kal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben. A magyar alap-por tápérték jelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli értékek tekintetében, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.

A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.

A népszerű őrölt kávék kapcsán 2015-ben sor került az őrölt kávék átfogó vizsgálatára is, mely során a NÉBIH Szupermenta termékteszt programjának részeként 39 terméket ellenőriztünk mind minőségi, mind biztonsági paraméterek tekintetében, de kedveltségi vizsgálatot is végeztünk.

Hatóságunk a Szupermenta terméktesztek során – lehetőség szerint – egy-egy termék hazai és „külföldi" változatát is vizsgálja. A tavalyi kávétesztkor például a Lavazza és a Segafredo egy-egy hazai és Ausztriában kapható termékét is összehasonlítottuk és – amellett, hogy a beltartalmi értékekben nem volt jelentős eltérés – a Magyarországon vásárolt áruk jóval előrébb végeztek a kedveltségi listán osztrák társaikhoz képest.

Göde Andrea, pedagógus

Szikora Vivien, gyakornok

Uliczki Vera, ügyintéző