Évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki: minden út a kukába vezet?

2016. február 19., 18:05 szerző: Buthy Lilla fotós: Molnár Artúr
komment
Kutatások szerint világszerte elképesztő mennyiségű, amúgy még fogyasztható élelmiszer végzi rendszeresen a kukákban.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Franciaországban már törvény tiltja a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy kidobják a még fogyasztható élelmiszereket. Minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk. Az Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint itthon kb. 100 kiló, még fogyasztható élelmiszert dob ki egy átlagos háztartás évente és 1,8 millió tonna fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe egy év alatt. Az élelmiszerbank egyébként 35 millió kiló élelmiszert mentett meg és juttatott éhezőkhöz 10 év alatt. Kíváncsiak voltunk, hogy hányféleképp hasznosulhat a „menzamoslék" és, hogy a nagy áruházláncak milyen lépéseket tesznek az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében.

A közétkeztetésben, a menzákon keletkező ételmaradékok sorsával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kaptuk Sziebert Gergelytől, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályának vezetőjétől, megyei főállatorvostól:

A vendéglátóipari egységekben, iskolai, óvodai konyhákon keletkező ételmaradékok az élelmiszer-hulladék fogalomkörébe tartoznak, amelyek megsemmisítése alapvetően a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatálya, azaz elsősorban a környezetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozik. A 1069/2009/EK rendelet azonban megadja, hogy melyek azok az esetek, amikor az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságoknak kell a megsemmisítés felett a felügyeletet gyakorolni, így amennyiben ezeket a hulladékokat, mint állati eredetű melléktermékeket semmisítik meg, úgy az állategészségügyi jogszabályok szerint kell eljárni.

Van, ahol pocsékba megy az élelmiszer, mások pedig nélkülöznek. A Fehérvári Heti Betevő közösség rendszeresen oszt élelmiszert rászorulóknak. A következő alkalom éppen most vasárnap, február 21-én lesz. A szervezők délelőtt 11 és 12 óra között várják az adományokat (gyümölcsöt, házi süteményt) a szokott helyen A Szabadművelődés Háza aulájában. Fotó: Molnár Artúr

Az élelmiszer-hulladék, mint állati eredetű melléktermék, az élelmiszerlánc szempontjából a legkevésbé veszélyes kategóriába tartozik, így a jogszabályok több ártalmatlanítási módszert is lehetővé tesznek. Engedélyezett feldolgozóüzemekbe szállíthatók, ahol nyomással történő sterilizálással ártalmatlaníthatók, mely folyamat végeredményeként fehérjeliszt keletkezik, ezen termékek jellemzően az állateledel-előállítás alapanyagai.

Ártalmatlaníthatók biogáz, valamint komposztüzemekben, felhasználhatók energiatermelés céljából, tüzelőanyagként, valamint – szigorú nyomonkövetési, hőkezelési szabályok betartása mellet, külön engedély birtokában – feletethetők állatkerti állatokkal, cirkuszi állatokkal, vadmadarakkal, hüllőkkel, menhelyen élő kutyákkal és macskákkal, illetve a jogszabály lehetőséget ad hivatalos kennelek (kutyatenyésztők) számára is, hogy ilyen takarmányozási engedélyt kapjanak.

Megkérdeztünk pár nagyobb élelmiszer- kereskedelmi üzletláncot, mi lesz a sorsuk azoknak az élelmiszereknek, amelyek lekerülnek a polcokról.

Az egyik nagy áruházlánc kommunikációs vezetője, Maczelka Márk kérdésünkre elmondta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal két évtizede, hogy stratégiai partnerséget tart fent az üzletlánc, a többi között nekik juttatják el azokat az élelmiszereket, amelyekre már nem tartanak igényt. Azokat az élelmiszer melléktermékeket, melyeket nem adományoznak el, 2010 óta biogáz üzemben hasznosítják. A több mint 400 üzlet, két logisztikai központ és egy húsüzem – megközelítőleg évi 1900 tonna biológiailag lebomló hulladékot „termel", amelyből környezetbarát, zöld energiát állítanak elő. Az 1900 tonna élelmiszer melléktermék megközelítőleg 1.330.000 kWh energia termelését teszi lehetővé, ez az energiamennyiség több mint 300 háztartás éves áramfogyasztását fedezi.

– Környezetünkben egyre több helyről merült fel az a társadalmi igény, hogy segítsünk állatvédelmi alapítványokat, egyesületeket olyan élelmiszer melléktermékkel, mely még alkalmas állati takarmányozásra. A megfelelő hatósági egyeztetések után megnyílt a lehetőség ezen szervezetek támogatására. Az üzleteinkben keletkező, eladhatatlan minőségű melléktermékeket, úgymint zöldség, gyümölcs, pékáru, tej- ill. húskészítmények adományozás keretében adjuk át. Jelen pillanatban 101 szervezettel állunk kapcsolatban és járulunk hozzá az általuk támogatott állatok élelmezéséhez – mondta el a kommunikációs vezető.

Egy másik nagy áruházlánc média kapcsolatok menedzserétől, Varga Esztertől megtudtuk, a lánc évek óta együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Az együttműködés alapját az biztosítja, hogy az áruházlánc belső minőségbiztosítási rendszere szigorúbb a Magyarországon előírt fogyasztóvédelmi szabályoknál, így gyakran kerülnek le a polcokról már nem értékesíthető, de még megfelelő minőségű élelmiszerek.

– Ebben a térségben cégcsoportunk 2015 októberéig 1731 tonna feleslegessé vált élelmiszert juttatott el a jótékonysági szervezeteknek. Prágában az Élelmiszer-hulladék 2015: az elmélettől a gyakorlatig elnevezésű konferencián bejelentettük nagyra törő tervünket, miszerint egyetlen falat fogyasztásra alkalmas élelmiszer sem mehet kárba a közép-európai üzletágban – tette hozzá Varga Eszter. – A napi szintű élelmiszerfelesleg-gyűjtés elindulása óta pedig rendszeresen bővítjük az átadható termékek körét, jelenleg a zöldségek és gyümölcsök rendszeres átadását teszteljük.

Egy magyar áruházlánc kommunikációs igazgatója Fodor Attila arról tájékoztatott, az üzletláncukhoz csatlakozó franchise-partnerek saját hatáskörben döntenek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják azokat humanitárius célokra: – Nem vezetünk arról központi nyilvántartást, hogy mennyi ilyen típusú terméket adnak át üzleteink – mondta el Fodor Attila.

Buthy Lilla

hozzászólás
2016. február 19., 18:05 szerző: Buthy Lilla fotós: Molnár Artúr

Facebook

Hozzászólások