Nem lesz könnyű Géza azonosítása, ha előkerül

Az Árpád-ház programhoz kapcsolódva kezdődött meg szeptember 25-én az egykori négykaréjos templom maradványainak feltárása. A város kezdeményezésére a Szent István Király Múzeum régészei a nagyjából másfél hónapos munka során az 1974-ben részben megismert építészeti maradványokat hitelesítik, de a modern eljárások segítségével várhatóan megtörténik a teljességre törekvő feltárás is.

Egyelőre korai volna megvonni a munkálatok tudományos mérlegét, azonban érdemes eljátszani a gondolattal: milyen esélyünk lenne azonosítani Géza nagyfejedelemnek, vagy feleségének földi maradványait, ha azok valamilyen régészeti szenzáció folytán előkerülnének? Erre ugyanis van elméleti esély, ha figyelembe vesszük, hogy a templom maradványait a történeti-régészeti kutatás a Jan Dlugoss lengyel krónikás által lejegyzett középkori hagyomány alapján Géza nagyfejedelem temetkezési helyével azonosítja. A templom a 10. századi hasonló jellegű építményeket figyelembe véve a fejedelmi majd Szent István koronázása után királyi palota tartozéka lehetett, az erre utaló csatlakozó falmaradványok már előkerültek.

Szeptember végén kezdődtek újra az ásatások a fejedelmi templom területén. Sok még a kérdőjel

- Sajnos az azonosításra kevés az esély - hűtötte le lelkesedésünket Rácz Piroska, a Szent István Király Múzeum antropológusa.
- Elsődlegesen a régészeti körülményekre lehetne támaszkodni, azokról lehetne levonni következtetéseket. Egyrészt feltételezhető, hogy Géza nagyfejedelem és felesége külön sírban nyugszik, és ha elkerülték a helyet a sírrablók, lehetséges, hogy gazdagabb mellékletre, tárgyakra is bukkanhatnak a régészek. És ha akad ilyen sír, csak akkor érdemes beszélni egy esetleges embertani vizsgálat lehetőségéről.

Erre egyébként Magyarországon már megvannak a technikai feltételek, bár a munka elég költséges lenne. Ezért a kutatót egy korszerű DNS-vizsgálat esélyeiről kérdeztük, hiszen ez korábban már többször felmerült a Nemzeti Emlékhely osszáriumában lévő (részben királyi) földi maradványokkal és III. Béla királlyal kapcsolatban is.

- Géza nagyfejedelem csontjainak azonosításához arra lenne szükség, hogy legyen olyan minta, amit a DNS-vizsgálat során használni lehet. Szent István királynak több ereklyét is tulajdonítanak, kézenfekvő tehát, hogy összehasonlításul ezek jöhetnének szóba, ám az egyház egy ilyen tudományos munkára még nem adta áldását - mondta Rácz Piroska.

III. Béla földi maradványai azonban ismertek, ő az egyetlen király, akit azonosítottként ismerünk a Romkerttel kapcsolatban. Ő Árpád-házi volt, ám időben elég távol esik Gézától, ezért a vizsgálat eredménye elég bizonytalan lenne. Az antropológus szerint ha a királyi csontoknak legalább egy részét azonosították volna, több lenne az esély lépcsőzetes módon a megoldás felé haladni: ám addig csak a találgatás marad. És a remény.