Lehet-e most égetni? - A tűzgyújtási tilalom a mérvadó

Újra itt az avarégetési szezon, ám március 3-a óta érvényben van az országos tűzgyújtási tilalom, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium rendelt el. Sokan egy-egy tiltás hatására azonnal összezavarodnak, s nem értik, ha a helyi önkormányzati rendelet engedi az égetést, ám tűzgyújtási tilalom van, akkor mi a teendő?

Az önkormányzat vagy a Földművelésügyi Minisztérium szava a döntő? Nos, ez a kérdés nem kis zűrt képes okozni a fejekben, ám a helyes döntést elárulta Farkas-Bozsik Gábor tűzoltó alezredes, megyei katasztrófavédelmi szóvivő a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerdán megtartott konferenciáján.

A tűzgyújtás felelősséggel jár, ezért minden szabályt be kell tartani ha ezt nem tesszük, hamar bekövetkezhet a baj
Fotó: FMH-Archív

Amikor a tűzgyújtási tilalmat elrendelik valamilyen okból kifolyólag, akkor ebben az esetben a belterületen és a külterületen is tilos a tűzgyújtás. Farkas-Bozsik Gábor katasztrófavédelmi szóvivő hangsúlyozta, a tiltást nem véletlenül hozzák meg, az időjárási viszontagságok - például a csapadékhiány, szárazság - is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy lehet-e égetni vagy sem.

Székesfehérváron egyébként várhatóan áprilisban jelöli majd ki a város jegyzője azt az egy hetet, amikor a kerti avarégetés megengedett lesz. Ugyanezt ősszel is megteszi majd.

Ha nincs országos tűzgyújtási tilalom, (most egyébként van ilyen érvényben) emellett a helyi önkormányzati rendelet is engedi az égetést a belterületen, akkor is meg kell győződni a tűzgyújtás előtt arról, hogy a szél nem fúj, ugyanis a túl szeles, illetve viharos időjárásban nem lehet kontrollálni a lángokat. A veszélyes, illetve a kommunális hulladékokat szigorúan tilos elégetni a levegő és természet védelméről szóló törvények miatt, no meg persze saját egészségünk érdekében.

A kertben csak az elszáradt növényi hulladékok, lenyírt fű, lehullott levelek vagy a lenyesett gallyak elégetésére van lehetőség. Fontos, hogy az égetés helyszínéhez ne legyen túl közel épület vagy éghető tárgy. Minden tűzgyújtás idején legyen a közelben megfelelő oltóanyag, víz, ásó vagy lapát, amelyek segítségével el lehet oltani a tüzet, ha az éppen elharapózna. Az egyik legfontosabb szempont pedig az, hogy a tüzet soha nem szabad őrizetlenül hagyni.

Farkas-Bozsik Gábor szerint a szabadtéri tűzesetek csak ritkán alakulnak ki bűncselekmény miatt, sokszor inkább az emberi felelőtlenség áll a háttérben. Ebben az évben például csak a belterületi égetések miatt a tűzoltóknak 50 alkalommal kellett beavatkozniuk Fejér megyében, ez a szám az előző évekhez képest magasnak mondható. Tavaly például összesen 61, 2015-ben 99, 2014-ben pedig csak 57 olyan tűzgyújtási esetnél kellett intézkedniük a tűzoltóknak, amely belterületen történt.

A külterületen is van lehetőség nyílttéri égetésre, de ehhez engedély kell amelyet az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségtől kell kérvényezni. Az eljárás díja 3 000 forint, ugyanis ez elsőfokú hatósági eljárásnak minősül. Ha az engedélyt megadják bizonyos feltételek mellett, akkor fontos, hogy a meghatározott előírásokat be is tartsák, mert ha ezt nem teszik, az szabálysértésnek minősül. A tűzvédelmi előírásokat, szabályokat komolyan kell venni, mert ha valakit szabálytalanságon érnek, komolyabb pénzbírsággal kell számolnia. A bírság 10 000 forinttól indul, de az összeg akár 3 millió forintig is terjedhet.

Csihar László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Vértesi-Mezőföldi Természetvédelmi Tájegységének vezetője a konferencián elmondta, hogy a védett természeti területeken is lehet égetni, ám ehhez engedélyt a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán kell kérvényezni. A szakértő megjegyezte, a védett területek egyes részén még engedéllyel is tilos égetni, például a gyepen, a nádasokban, az erdőben és a kijelölt tűzrakóhelyeken.