Folytatódnak a kilakoltatások - A kiskorú gyerekeket nevelő család már a hét végén elköltözött

Ám a rendőröknek szerencsére ezúttal nem akadt dolguk. A társaságukban várakozott a városfejlesztési kft. munkatársa is, akinek szintén hivatalból kell ilyenkor jelen lennie: ő képviseli ugyanis az eljárásban a lakás tulajdonosát, az önkormányzatot. Aztán megjelent a végrehajtó is, aki már járt a lakásban és megerősítette, az érintett lakók készek az együttműködésre.

A mindössze 34 négyzetméteres lakásban egy asszony két felnőtt gyermekével lakott mostanáig: ám a család határozott idejű lakáskiutalását nem hosszabbította meg az önkormányzat: A középkorú asszony szomorúan pakolta a holmikat:

– Tíz éve vagyunk itt, ki van fizetve minden számla – mondta a rakodás közben –, nem értem: miért velünk, a legszegényebbekkel teszik ezt? Van, aki tizenhárom éve él itt, ő miért maradhat? Óvodás koruk óta egyedül neveltem a gyerekeimet, mert az apjuk meghalt. Most meg hova menjek? Próbáltam megoldást találni, de 67 ezer forintot keresek, ennyiből nem telik  a drága albérletre. Mindenütt háromhavi kauciót kellene letenni. Hogyan tudnék én annyi pénzt összespórolni?

Fotó: Molnár Artúr

A kérdésekre mi sem tudtunk megnyugtató választ találni. A végrehajtó megoldásként a hajléktalanszállót emlegette. Szűcs Attilától mindenesetre megtudtuk, hogy a házban néhány óra múlva esedékes egy másik kilakoltatási eljárás. Ott az érintett család már a hét végén elhagyta a szintén szoba-konyhás önkormányzati bérlakást, és leadták a kulcsokat. Az is kiderült, hogy miért. Ott öten laktak eddig a 34 négyzetméteren, a szülők három kiskorút nevelnek. Ezekben az esetekben általában a gyámhatóság is megjelenik, hogy ellenőrizze, megoldott-e a gyerekek lakhatása. Ha ezt nem tartják megfelelőnek, kezdeményezhetik, hogy vegyék őket állami gondozásba. Ezért a szülők rendszerint nem várják meg a kilakoltatást, hiszen nem akarják, hogy elvegyék tőlük a gyerekeket.

Lapunk a kezdetektől nyomon követi a megyeszékhelyen megszaporodó kilakoltatási ügyeket. Megírtuk: Fehérváron a pártok egyetértésével alakult ki az a lakáskoncepció, amelynek szellemében eljárnak. Mintegy 250-300 új igénylő vár bérlakásra. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a jövőben több családnak próbál átmeneti segítséget nyújtani. Ezért nem hosszabbítják meg a lejárt határidejű szerződéseket, mert a bérlők nagyobb rotációjával többeknek akarnak lehetőséget adni arra, hogy néhány évig önkormányzati lakásban éljenek.

Erre a koncepcióra hivatkozik válaszában a polgármesteri hivatal is. A konkrét üggyel kapcsolatban azt írják: mindkét család szerződése lejárt, ezért kellett elhagyniuk a bérlakásokat.

Hozzáteszik: a szociális bérlakások ügyében legutóbb az Egyenlő Bánásmód Hatóság folytatott vizsgálatot. Két fehérvári lakos kezdeményezett eljárást, kérelmüket elutasította az EBH, azaz jogszerűnek tartották és szakmailag is helyben hagyták az önkormányzat szociális alapú lakásbérbeadással kapcsolatban folytatott eljárásrendjét.

Ismeretes, hogy Horváth Aladár romajogi aktivista is azt kérte, addig függesszék fel a kilakoltatásokat, amíg az Egyenlő Bánásmód Hatóság, állást nem foglal az ügyben. Most, hogy ez is megérkezett (lásd Bérlakások... című, keretes írásunkat) – a kilakoltatások folytatódhatnak.

Bérlakások: a hatóság döntött

Két fehérvári lakos eljárást kezdeményezett az önkormányzat ellen az egyenlő bánásmód megsértése miatt. Kérelmüket – a fellebbezés lehetősége nélkül – elutasította az Egyenlő Bánásmód Hatóság.

Az indoklás szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság osztotta az önkormányzat azon álláspontját, miszerint a szociális alapú lakásbérbeadás átmeneti jellegű segítséget jelent a rászorulók számára. A hatóság elfogadta a polgármester azon érvét is, hogy a szociális alapú lakásbérbeadásnál a fluktuáció fokozása a cél, annak érdekében, hogy átmenetileg több rászoruló kerülhessen be a szociális-bérlakás rendszerbe.

Elfogadható az önkormányzat azon gyakorlata, miszerint azoknak, akik már hosszú ideje (8-10 éve) szociális bérlakásban élnek, az önkormányzat az ingatlant nem adja ismételten bérbe. A hatóság nem kifogásolta a önkormányzat azon érvét sem, hogy a területileg elszórtan, illetve a város frekventált helyein lévő lakásokat az önkormányzat pályázat útján, piaci alapon kívánja bérbe adni, vagy megvizsgálja az ingatlan értékesítésének lehetőségét. A kizárólag önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokban található bérlakásokat pedig jellemzően szociális alapon vagy költségelven adja bérbe.