Kossuth Zsuzsa báli ruhája - Divat a forradalom előtt és után

Hogy mit viseltek hajdanán a honleányok és honfiak, arról szerencsére a korabeli lapok is árulkodnak. Például az 1844-ben megjelent Pesti Divatlap, amelynek alapítója, Vahot Imre érdekes módon a párizsi divatot "cifra ragálynak" tartotta, és így írt: "Sok ideig külföldieskedtünk, ideje már hogy valahára szívben, lélekben, ajakkal és tetőtől talpig magyarok legyünk". Mindez egybecsengett a védegyleti törekvésekkel is - mesélte a történész, Demeter Zsófia, akit az előzményekről is kérdeztünk:

- A korszakra a biedermeier viselet jellemző, ami aztán egyszerűsödik és nemzeti jelleget kap. Ennek hátterében az áll, hogy a kor emberei ismerik, sőt hirdetik a francia forradalom eszméit, és számon tartják az eseményeit - mondja a történész.

Demeter Zsófia történész, aki divattörténetet is tanít Fotó: Molnár Artúr

- A biedermeier teljesen elveti a Napóleon idejére jellemző empire stílus jegyeit. Így az 1820-as évek végétől a derék újra hangsúlyossá válik, a homokóra vonal lesz divatos. A nagy frizurák, a szélesre szabott ujjak, a bő harangszoknya, és a balerinacipő a meghatározó. Ez a divat később egyszerűsödik, kisebb lesz a fizura, oldalt loknikat hordanak, a kalapot, a széles karimájút is, lekötik. No és persze, minden honleány főkötőt visel a kalap alatt - leginkább fehéret, bár Petőfi azt írja a naplójában, hogy Szendrey Júlia - persze, már a forradalom idején - nemzetiszín főkötőt visel. Mindkét nem képviselői fűzik magukat, a nőknél ezt a darázsderék, a férfiaknál pedig a domborodó mellkas jelzi: az élclapok célpontja a libamellű férfi - meséli a történész, és hozzáteszi: a viselet fokozatosan magyarossá is válik.

A lapok divatképein is megjelentek a magyaros öltözékek

- Például zsinórozással kap nemzeti jelleget az öltözék a nőknél is, és megjelennek a ruhákon a nemzeti színek. A korszellemre ráérez a korabeli Valero gyár: elkezdenek piros-fehér-zöld csíkos és kockás férfimellényeket gyártani. Batthyány Lajos is ilyen mellényt visel. A férfiak öltözékében a fekete és a piros kap hangsúlyt már a forradalom előtti években - sorolja a jellegzetességeket Demeter Zsófia, és hozzáteszi: - Az átalakulást serkenti a védegylet mozgalom, amit Kossuth Lajos hirdet meg, azzal a céllal, hogy támogassák a magyar ipar termékeit. A védegylet 1844-ben alakul meg, Bathyány Kázmér elnökletével. A magyar ipar támogatása az igazi honleányok öltözékéből is kitetszik. Meghatározó - Petőfi szavaival - "a két sarkcsillag": Zichy Antónia, Batthyány Lajos felesége és Zichy Karolina, Károly György hitvese. Ők azok a szép és okos asszonyok, akik a liberális nemesi elképzelések mellé állnak, ezért honi anyagokat hordanak, és ezzel diktálják a divatot.

Batthyány Lajos piros- fehér-zöld csíkos mellénye Fotó: Molnár Artúr

A hazai ipar terméke a karton. Sokszor használják a kékfestőt - hölgyek a báli öltözékei is gyakran kékpettyesek, kék-fehérek. De persze, találunk példát a nemzeti színű estélyikre is. Így 1845 farsangján különösen fontos beszédtéma, ki miként jelenik meg a védegyleti bálon?

Nos, Fejér megyében is ismert egy a korszakban meghatározó, a liberális reformok mellé álló, példaképként szolgáló pár - hívja fel a figyelmünket Demeter Zsófia. Az asszony a 200 esztendeje született Kossuth Zuzsanna, Kossuth Lajos testvére. Őt Meszlényi Rudolf sárbogárdi birtokos vette feleségül. (Érdekesség, hogy Kossuth Lajos meg Rudolf testvérét, Meszlényi Terézt vette nőül.)

Korabeli rajz az 1845-ös védegyleti bálról, ahol fontos volt, ki mit visel

- Meszlényi Rudolf részt vesz a Fejér megyei közéletben, jelentős dolgokban szólal fel a megyegyűlésen, tudósítja a Pesti Hírlapot is - igen elfogadott ember - meséli a történész. - Meszlényiék is szerepet vállalnak a fehérvári védegylet megalakításában: csatlakoztak a védegylethez a városi tisztségviselők is. Tudni lehet, hogy a királyi biztos ezt nem helyeselte, úgy vélte, a védegyleti gyűlésekre nem szabad kiadni a városháza nagytermét. Ebben a helyzetben mindenki azt figyelte, mit visel Kossuth Zsuzsa a védegyleti bálon. Nos, hazai anyagból készült kékfestő ruha volt rajta. A megyebálon pedig a feljegyzések szerint sima fehér ruhát visel és egy hatalmas piros rózsát tűz hosszú, zöld övébe... Ez a fiatal házaspár Fejér megyében így mutatta meg a közösségnek, miként gondolkodik, azt, hogy számukra is fontos a nemzeti hagyományok ápolása. (Fejér megyét a védegylet országos gyűlésén egyébként Kossuth Zsuzsa képviselte.)

Különleges a történet folytatása is. Kossuth Zsuzsát fiatal asszonyként a gyerekei kötik le, férje ügyeket intéz, sokat utazik. 1848 elején Kossuth Zsuzsa a harmadik gyereküket várja. Meszlényi pedig egy utazásán megfázik, olyannyira, hogy hirtelen meg is hal, mielőtt harmadik gyermekük megszületne. Meszlényi Rudolfot Székesfehérváron, a Hosszútemetőben helyezik végső nyugalomra. Azt beszélik, a sírfeliratát Kossuth Lajos fogalmazta, ami a sógorság miatt hihető. De az a legenda is elterjed, hogy sírköve - a szabadságharc bukása után - könnyezni kezdett. (Talán a kő porózussá válhatott, és áteresztette a vizet...)

Piros-fehér-zöld báli ruhát zsinóros öltözéket is viseltek

Szép ez a kissé naiv legenda, mert kifejezi a bukás utáni fájdalmat. Amit persze, a korabeli öltözékek is tükröztek:

- A bukás után sokan a Kossuth-gyásszal, talpig feketében adták mindenki tudtára, hogy miként éreznek. A színésznők akkoriban maguk állították ki a színpadi öltözéküket, és így az is megesett, hogy némelyikük egy Shakespeare-hős szerepében is viselhetett fekete díszmagyart. Akkor mindenki jól tudta, hogy ez mit jelent: ez is bosszantotta a Bach-huszárokat...