Gallyazás helyett pusztítás: birsággal vetnek véget a fák megcsonkításának

Nos, a székesfehérvári képviselők most elfogadtak egy rendeletet, amely szerint amennyiben nem a Városgondnokság végzi, mostantól mindenféle közterületi gallyazást a munka megkezdése előtt 30 nappal be kell jelenteni az önkormányzatnak, sőt, ütemtervet is kell mellékelni, hogy pontosan hol, melyik utcában és mikor végeznek gallyazást.

Amint ugyanis Juhász László környezetvédelmi tanácsnok elmondta, így lehet hatékonyan leellenőrizni, hogy az áram- és egyéb szolgáltatók által megbízott alvállalkozók milyen munkát végeztek, s ha szakszerű gallyazás helyett csonkítást talál a helyszínen a polgármesteri hivatal, 50 és 150 ezer forint közötti bírságot szabhatnak ki az elkövetőnek. Az áramszolgáltató joga egyébként a vezetékek alatti fák gallyazása, hogy biztosítani tudja az áramellátás biztonságát. A gond viszont leginkább a metszés mértékével volt, mi is beszámoltunk olyan esetekről, amikor a harmincéves diófát úgy megmetszették, hogy oda biztosan nem kell a következő tíz évben gallyazni jönni. A fás szárú növények védelméről szóló új rendelet azt is szabályozza, hogy a belvárosban még a magáningatlanokon sem vághat ki fát engedély nélkül senki. A tervezett kivágást hatvan nappal azt megelőzően be kell jelenteni a fehérvári jegyzőnél, aki el is utasíthatja a kivágást. Ha engedélyezi, akkor viszont a tulajdonosnak vagy egy másik fát kell ültetnie az önkormányzat által meghatározott módon, két éves gondozással "egybekötve", vagy pedig pénzben meg is válthatja a faületést. Ilyenkor a Radó-féle értékmeghatározás alapján számolják ki, mennyi lesz a fizetendő összeg. Ha az ültetésnél maradunk, az önkormányzat még azt is meghatározza, hogy 1x1x1 méteres ültetőgödröbe kell tennünk az új fát, száz százalékos talajcserével.