Nem való mindenkinek a gimnázium

2016. február 11., 06:44 szerző: Laci Patrícia, Sebestyén Lilla fotós: B. Kiss László
komment
Nőtt a szakképzések népszerűsége. Az eddigi évekhez képest kevesebben jelentkeznek gimnáziumokba.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Horváth Rudolf szakoktató a 11. évfolyamos tanulóknak tartott órát ott jártunkkor. Az igazgatóhelyettestől, Becsei Lajostól azt is megtudtuk, hogy az asztalos szakképzés a legnépszerűbb a Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskolában
Fotó: B. Kiss László

Az egyetemek és főiskolák megszaporodásával, a képzések állami támogatásával a felsőoktatás elérhető opcióvá vált szinte minden tinédzser számára, ami azt eredményezte, hogy a gimnáziumi képzés népszerűsége is megnőtt.

Most úgy tűnik, fordult a kocka:

Sándorfi Gergely, a Székesfehérvári Bory Jenő Általános Iskola igazgatója azt tapasztalta, hogy viszonylag kevesen tanulnak tovább gimnáziumokban:

– A mi iskolánkban sokkal több 8. osztályos tanuló választja a szakközépiskolákat. Ennek a fő oka az, hogy a 4. és a 6. év után azok a gyerekek, akik gimnáziumban szeretnének tanulni, elmennek tőlünk. A 8. osztályos diákjaink közül csak néhányan döntenek a gimnázium mellett.

Klujber Edina és Nagy Réka átnézik a jelentkezési lapjukat Sándorfi Gergely igazgatóval
Fotó: Laci Patrícia

Az igazgató szerint a csak érettségit adó intézmények nem valóak mindenkinek:

- A gimnáziumot mindig azoknak a gyerekeknek ajánlom, akik a tanulást hosszú évekre tervezik, s egyetemre vagy főiskolára készülnek. A szakképző iskola azoknak jó választás, akik hamar szeretnének menni dolgozni.

A diákok tudatosabban próbálnak dönteni:

- A gyerekek felismerték a hiányszakmákban rejlő lehetőségeket. Ezért olyan irányban mennek tovább, ahol később könnyebben el tudnak majd helyezkedni. Ilyen például a hegesztő szakma - tette hozzá Sándorfi Gergely.

Parkánszki Istvánné, a Zámolyi Csanádi Imre Általános Iskola igazgatóhelyettesének is hasonlóak a tapasztalatai:

- A vidéki iskolákra nagyon jellemző, hogy a 4. vagy a 6. osztály elvégzése után elmennek a diákok gimnáziumba. A mostani végzős osztályunknál negyedikben négyen, hatodikban pedig ketten mentek el tőlünk. Változó, hogy mely tanulónk hol is szeretne tanulni. Vannak, akik az egészségügy vagy a turisztika irányában képeznék magukat tovább. A legnépszerűbbek a műszaki és gépészeti irányzatok. Azt vettük észre, hogy a mai gyerekeknek sokkal határozottabb elképzeléseik vannak a jövőjükről - mondta el az igazgatóhelyettes.

A szakma népszerűségének növekedését azonban nem csak az általános iskolákban tapasztalják:

- Bár a 2016-os évből egyelőre nincs adatunk - hiszen még csak most fogják leadni jelentkezéseiket a diákok - de az látszik az elmúlt évek számai alapján, hogy megnőtt a szakmai képzésekre az igény. A Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskolában például újra tudtuk indítani a festő és a szárazépítő osztályunkat - magyarázta Becsei Lajos igazgatóhelyettes, aki azt is elmondta: Jórészt azok a diákok kerülnek hozzájuk, akiknek nem kiemelkedő a tanulmányi eredményük, és le vannak maradva társaiktól, például szövegértésben. Utóbbit nehéz behozni, de szerencsére sikerül.

- Érdekes, hogy asztalos szakmát választók között - ez a legkedveltebb az iskolában - már kevésbé jellemző ez a hátrány - mesélte az igazgatóhelyettes, aki arra is kitért: a szakmai és a szeptembertől bevezetett tanulmányi ösztöndíj nagy húzó erő, és az elmúlt időszakban a diákok is népszerűsítik az iskolát, ami külön öröm számukra.

Az intézményben tett látogatásunk során a diákok adták meg a választ arra, miért választották a szakképzést:

- A technikaórán tetszett meg a fával való munka és édesapám is asztalos, így egyértelműen támogatták a döntésemet - magyarázza Kozák Bálint. Kiss Patrik - aki, szintén most végzi első évét az iskolában azt is hozzáteszi: számára a külföldi munkalehetőségek is nagyon vonzóak, hiszen külföldön még jobban megbecsülik a kétkezi munkát.

- Az informatikai képzésemet megszakítva jelentkeztem szárazépítőnek édesapám hatására, aki szerint ez egy olyan hiányszakma, amiben jól el tudnék helyezkedni. Később szeretném letenni az érettségit is és a főiskolai tanulmányok elvégzése is a terveim között szerepel - magyarázta Király Kristóf.

Utóbbi terv egyébként nem csak számára vonzó. Az Árpád szakképző iskola megbízott igazgatója, Szereminé Hegedűs Krisztina kérdésünkre elmondta: Az új típusú képzés előnye, hogy tulajdonképpen így vagy úgy, de egy diák öt év alatt szakmához és érettségihez is juthat, vagy 4+1, vagy 3+2 éves képzési struktúrával. Szakképzésre, szakképzett emberekre pedig mindenképpen szükség van akár a gazdasági életet vesszük alapul vagy éppen a saját hétköznapjainkat.

Az igazgatónő azt is elmondta, hogy az elmúlt 5-10 évben náluk egy másik tendencia mutatkozik. Az érettségit adó képzéseik közül a rendészeti, a sport és a szépészet, a szakiskolai osztályok közül pedig a villanyszerelő képzés népszerű. Szintén nem okoz gondot a női-férfi szabó szak elindítása sem, viszont a villamosipari, könnyűipari ágazati érettségit adó, valamint az elektromos gép- és készülékszerelő, elektronikai műszerész szakiskolai képzések iránt az érdeklődés csökkent. Az azonban nem állítható, hogy a szakmák iránt az érdeklődés nem növekedett, csak van olyan része, amely kevésbé népszerű.

Szerintem

Egyáltalán nem rossz az az irány, amely felé haladunk, hiszen egyre többször érzékelhetjük a hétköznapjainkban, hogy hiányoznak a szakemberek. Például körülbelül egy évvel ezelőtt kihívtuk a gázszerelőt, viszont szegény ember csak hetekkel később tudott kijönni hozzánk, mert annyira sok helyre hívták. A mosógépszerelővel ugyanez volt a forgatókönyv. Ezért örülök annak, hogy sok fiatal felfedezte a hiányszakmákban rejlő lehetőségeket. Hiszen lassan ott tartunk, hogy minden négyzetméterre jut öt munkanélküli diplomás és fél szakember. Ennek pedig nem lesz jó vége.

 

 

Laci Patrícia, Sebestyén Lilla

hozzászólás
2016. február 11., 06:44 szerző: Laci Patrícia, Sebestyén Lilla fotós: B. Kiss László

Facebook

Hozzászólások