Nem való mindenkinek a gimnázium

2016. február 11., 06:44 szerző: Laci Patrícia, Sebestyén Lilla fotós: B. Kiss László
hozzászólás
Nőtt a szakképzések népszerűsége. Az eddigi évekhez képest kevesebben jelentkeznek gimnáziumokba.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Horváth Rudolf szakoktató a 11. évfolyamos tanulóknak tartott órát ott jártunkkor. Az igazgatóhelyettestől, Becsei Lajostól azt is megtudtuk, hogy az asztalos szakképzés a legnépszerűbb a Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskolában
Fotó: B. Kiss László

Az egyetemek és főiskolák megszaporodásával, a képzések állami támogatásával a felsőoktatás elérhető opcióvá vált szinte minden tinédzser számára, ami azt eredményezte, hogy a gimnáziumi képzés népszerűsége is megnőtt.

Most úgy tűnik, fordult a kocka:

Sándorfi Gergely, a Székesfehérvári Bory Jenő Általános Iskola igazgatója azt tapasztalta, hogy viszonylag kevesen tanulnak tovább gimnáziumokban:

– A mi iskolánkban sokkal több 8. osztályos tanuló választja a szakközépiskolákat. Ennek a fő oka az, hogy a 4. és a 6. év után azok a gyerekek, akik gimnáziumban szeretnének tanulni, elmennek tőlünk. A 8. osztályos diákjaink közül csak néhányan döntenek a gimnázium mellett.

Klujber Edina és Nagy Réka átnézik a jelentkezési lapjukat Sándorfi Gergely igazgatóval
Fotó: Laci Patrícia

Az igazgató szerint a csak érettségit adó intézmények nem valóak mindenkinek:

- A gimnáziumot mindig azoknak a gyerekeknek ajánlom, akik a tanulást hosszú évekre tervezik, s egyetemre vagy főiskolára készülnek. A szakképző iskola azoknak jó választás, akik hamar szeretnének menni dolgozni.

A diákok tudatosabban próbálnak dönteni:

- A gyerekek felismerték a hiányszakmákban rejlő lehetőségeket. Ezért olyan irányban mennek tovább, ahol később könnyebben el tudnak majd helyezkedni. Ilyen például a hegesztő szakma - tette hozzá Sándorfi Gergely.

Parkánszki Istvánné, a Zámolyi Csanádi Imre Általános Iskola igazgatóhelyettesének is hasonlóak a tapasztalatai:

- A vidéki iskolákra nagyon jellemző, hogy a 4. vagy a 6. osztály elvégzése után elmennek a diákok gimnáziumba. A mostani végzős osztályunknál negyedikben négyen, hatodikban pedig ketten mentek el tőlünk. Változó, hogy mely tanulónk hol is szeretne tanulni. Vannak, akik az egészségügy vagy a turisztika irányában képeznék magukat tovább. A legnépszerűbbek a műszaki és gépészeti irányzatok. Azt vettük észre, hogy a mai gyerekeknek sokkal határozottabb elképzeléseik vannak a jövőjükről - mondta el az igazgatóhelyettes.

A szakma népszerűségének növekedését azonban nem csak az általános iskolákban tapasztalják:

- Bár a 2016-os évből egyelőre nincs adatunk - hiszen még csak most fogják leadni jelentkezéseiket a diákok - de az látszik az elmúlt évek számai alapján, hogy megnőtt a szakmai képzésekre az igény. A Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskolában például újra tudtuk indítani a festő és a szárazépítő osztályunkat - magyarázta Becsei Lajos igazgatóhelyettes, aki azt is elmondta: Jórészt azok a diákok kerülnek hozzájuk, akiknek nem kiemelkedő a tanulmányi eredményük, és le vannak maradva társaiktól, például szövegértésben. Utóbbit nehéz behozni, de szerencsére sikerül.

- Érdekes, hogy asztalos szakmát választók között - ez a legkedveltebb az iskolában - már kevésbé jellemző ez a hátrány - mesélte az igazgatóhelyettes, aki arra is kitért: a szakmai és a szeptembertől bevezetett tanulmányi ösztöndíj nagy húzó erő, és az elmúlt időszakban a diákok is népszerűsítik az iskolát, ami külön öröm számukra.

Az intézményben tett látogatásunk során a diákok adták meg a választ arra, miért választották a szakképzést:

- A technikaórán tetszett meg a fával való munka és édesapám is asztalos, így egyértelműen támogatták a döntésemet - magyarázza Kozák Bálint. Kiss Patrik - aki, szintén most végzi első évét az iskolában azt is hozzáteszi: számára a külföldi munkalehetőségek is nagyon vonzóak, hiszen külföldön még jobban megbecsülik a kétkezi munkát.

- Az informatikai képzésemet megszakítva jelentkeztem szárazépítőnek édesapám hatására, aki szerint ez egy olyan hiányszakma, amiben jól el tudnék helyezkedni. Később szeretném letenni az érettségit is és a főiskolai tanulmányok elvégzése is a terveim között szerepel - magyarázta Király Kristóf.

Utóbbi terv egyébként nem csak számára vonzó. Az Árpád szakképző iskola megbízott igazgatója, Szereminé Hegedűs Krisztina kérdésünkre elmondta: Az új típusú képzés előnye, hogy tulajdonképpen így vagy úgy, de egy diák öt év alatt szakmához és érettségihez is juthat, vagy 4+1, vagy 3+2 éves képzési struktúrával. Szakképzésre, szakképzett emberekre pedig mindenképpen szükség van akár a gazdasági életet vesszük alapul vagy éppen a saját hétköznapjainkat.

Az igazgatónő azt is elmondta, hogy az elmúlt 5-10 évben náluk egy másik tendencia mutatkozik. Az érettségit adó képzéseik közül a rendészeti, a sport és a szépészet, a szakiskolai osztályok közül pedig a villanyszerelő képzés népszerű. Szintén nem okoz gondot a női-férfi szabó szak elindítása sem, viszont a villamosipari, könnyűipari ágazati érettségit adó, valamint az elektromos gép- és készülékszerelő, elektronikai műszerész szakiskolai képzések iránt az érdeklődés csökkent. Az azonban nem állítható, hogy a szakmák iránt az érdeklődés nem növekedett, csak van olyan része, amely kevésbé népszerű.

Szerintem

Egyáltalán nem rossz az az irány, amely felé haladunk, hiszen egyre többször érzékelhetjük a hétköznapjainkban, hogy hiányoznak a szakemberek. Például körülbelül egy évvel ezelőtt kihívtuk a gázszerelőt, viszont szegény ember csak hetekkel később tudott kijönni hozzánk, mert annyira sok helyre hívták. A mosógépszerelővel ugyanez volt a forgatókönyv. Ezért örülök annak, hogy sok fiatal felfedezte a hiányszakmákban rejlő lehetőségeket. Hiszen lassan ott tartunk, hogy minden négyzetméterre jut öt munkanélküli diplomás és fél szakember. Ennek pedig nem lesz jó vége.

 

 

Laci Patrícia, Sebestyén Lilla

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások