Gyógyítók vagy csalók? - Ne engedjük magunkat átverni!

Az utcai reklámtáblákon, hirdetésekben sokszor találkozni a „gyógyító” szóval egy-egy szolgáltatás jellemzéseként. Lehet ez masszázs, meditáció vagy bármely más kezelés, ami iránt azzal próbálják fölkelteni a figyelmet, azzal szeretnének még több érdeklődőt, vendéget vonzani, hogy a gyógyulás lehetőségét ígérik. Az interneten böngészve pedig se szeri, se száma a „gyógyításra” építő terápiáknak, segítő módszereknek, kezeléseknek, egyebeknek. Vannak valóban hitelesek, de például olyan gyanús hirdetések is, mint például amiben azt írják: „veleszületett képessége a gyógyítás”, és spirituális vezetőnek nevezi magát. Más gyógyító beszélgetést kínál, megint más pedig gyógyító érintést, kezelést ígér a masszázsa során. Ám, hogy ezeket valóban olyan illető végzi-e, aki képes a gyógyításra, és erről hivatalos végzettséggel rendelkezik, az már erősen kétséges. Ahogy az sem derül ki mindig, hogy tényleg gyógyító hatású-e egy így jellemzett termék. Nem árt tehát óvatosan bánni ezzel a szóval és használatával.

Bár – érvelnek sokan –, ha úgy vesszük, a gyógyítás nem csak az, amit egy orvos, egy egészségügyi szakember végez adott kezeléssel, hanem lényegében mindennek – egy érintésnek, hangnak, tárgynak – lehet gyógyító hatása, ha segíti az egészségi állapot helyreállását, például azzal, hogy javítja a közérzetet. Így azonban bele lehet bonyolódni a kérdésbe, mert ebből kiindulva tényleg szinte bármi lehet „gyógyító”, különösebb igazolás nélkül. A közérzet, az állapot javulása pedig nem azonos a gyógyulással. Szóval maradjuk annál a kérdésnél, hogy mitől is lehet valaki vagy valami gyógyító. Ki végezhet „gyógyító” kezelést, adhat el bármilyen szolgáltatást ezzel a jelzővel? Az interneten elérhető Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egészségtudományi fogalomtárában fellelhető a gyógyító–megelőző ellátások fogalma. Ez a gyógyító– megelőző eljárások összességét jelenti, amelyeket egészségügyi szakszemélyzet nyújt. Ide tartozó tevékenység például a szűrés, életvezetési tanácsadás, diagnosztikai vizsgálatok, „kezelés”, műtét, fizioterápia, természetgyógyászati vizsgálat és kezelés.

Fontos, hogy a fentieket egészségügyi szakszemélyzet végezheti. Ki is tartozik ide? A fogalomtár meghatározásából kiolvasható, hogy olyan személyekről van szó, akik valamilyen egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek, például orvosok, nővérek, szakápolók, oklevéllel rendelkező természetgyógyászok - ám van egy kivétel: az egészségügyi tevékenységben részt vevő, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személyek.

A gyógyító-megelőző eljárások fogalma pedig a következő: Azoknak az egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott eljárásoknak az összessége, amelyek célja az egészségi állapot felmérése, az egészségi állapot javítása, az állapot stabilizálása, a fájdalom csillapítása, az elvesztett képességek kifejlesztése, pótlása. Ebből lényegében az következik, hogy kifejezetten gyógyító, betegség-megelőző eljárásokat egészségügyi szakképesítéssel rendelkező ember nyújthat.

Az egészségügyi törvény az egészségügyi tevékenységek széles körét szabályozza. Szerepel benne az egészségügyi szolgáltatás fogalma, meghatározza, kik jogosultak e szolgáltatások nyújtására, ám ezek a rendelkezések az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kérdéseinkre küldött válasza szerint nem azt az egészségügyi tevékenységet jelentik, amit a médiában vagy úgy általában, a köznyelvben gyógyításként használnak. Így a média által használt gyógyító kifejezés sem azonos az egészségügyi szolgáltatást nyújtó személlyel - fogalmaznak, rámutatva még: a természetgyógyászattal kapcsolatos tevékenységekre külön jogszabályok vonatkoznak. Az olyan jellegű reklámanyagok és hirdetések pedig, amelyek feltételezhetően valótlanul ígérnek egészségiállapot-javulással vagy egyéb egészségnyereséggel összefüggő hatásokat, fogyasztóvédelmi szakterületet érintenek - közölte az államtitkárság.

A fogyasztóvédelem helyi képviselőjétől elsősorban arról érdeklődtünk: a hatóság vizsgálja-e, mely szolgáltatásokhoz, termékekhez használják a gyógyító jelzőt, és kell-e igazolni a hatást.

Schneider Istvánné, a Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály főosztályvezetője tudatta: a fogyasztóvédelem alapvetően az adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó állítás jogszerűségét, valódiságát jogosult vizsgálni. Vagyis azt, hogy az adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó állítás nem megtévesztő, félrevezető-e, nem hallgat-e el fontos információt a fogyasztó elől, illetve minden, a fogyasztói döntés meghozatalához szükséges információt tartalmaz-e. Egy tájékoztatás valódiságát annak kell bizonyítani, aki azt közzétette, aki az adott állítást tette. Amennyiben egy vállalkozás egy terméket gyógyító tulajdonságokkal ruház fel , akkor ezt bizonyítania kell. Azt, hogy egy gyógyító hatással felruházott termék orvostechnikai eszköznek vagy gyógyászati segédeszköznek minősül-e, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ jogosult elbírálni. Ugyancsak e szakhatóság bírálhatja el, hogy egy adott termékre vonatkozó gyógyító hatással kapcsolatos állítás az adott termék tulajdonságai, szervezetre gyakorolt hatása alapján valós-e.

Schneider Istvánné megemlítette még azokat a termékbemutatókat, amelyekkel elsősorban az idősebb korosztályt célozzák meg egyes vállalkozások. Itt az ingyenes állapotfelmérés, a szűrővizsgálat után általában következnek a gyógyító , egészségmegőrző tulajdonságokkal jellemzett termékek. Ezek megvásárlása után azonban már több panasz érkezett. A hatóságnál azt ajánlják: ha valaki nagyobb értékű gyógyító hatású terméket vásárolna, érdemes írásos, részletes tájékoztatást tartalmazó dokumentumot kérni.

Néhány, a megfelelő egészségügyi végzettséggel rendelkező, évek óta praktizáló szakemberrel, elsősorban pszichológussal beszélgetve kiderült: nagyon óvatosan kell bánniuk a gyógyítás szóval, hiszen tevékenységük minden része szigorúan szabályozott, papírokhoz kötött. Somlai Gitta szakpszichológus természetgyógyászattal is foglalkozik. Elmondta: munkája során nagyon komoly feltételeknek kell megfelelni. Rendelkezik a szükséges végzettséggel, hatósági engedélyes rendelővel, felelősségbiztosítással, kamarai tagsággal. Mindig az adott személy problémájától függően választ eljárást, szem előtt tartva a nem ártás törvényét.