Hómanról pro és kontra (frissítve)

A rendezvényen a szoborállítást támogatók – jobbára fiatalok – is megjelentek, így a csendes demonstráció kissé hangosan kezdődött. Az emelt hangú, több szereplős vitát szorgosan rögzítették a tévé- stábok, a riporterek megtalálták a jelenlévők között Vágó István tévés személyiséget, Kovács M. Máriát, az ismert történészt, ott volt az Eleven Emlékmű alapítója, Rényi András művészettörténész, fehérváriak, budapestiek, máshonnan érkezettek, közel kétszázan.

Mint ismert, a mozgalom aktivistái november 29-én szimbolikusan elfoglalták a Bartók Béla tér azon részét, ahol egy civil szervezet, a Hóman Bálint rehabilitálására 2012-ben létrejött, az egykori politikus nevét viselő alapítvány kormányzati és önkormányzati pénzügyi támogatással december 29-én szobrot kíván állíttatni Hóman Bálintnak. Annak a Hóman Bálintnak, akit a szoborállítás támogatói a magyar oktatásügy és kultúrpolitika nagy alakjának tartanak, s akit a tiltakozók a zsidótörvények megalkotásában és végrehajtásában vállalt aktív szerepéért és antiszemita voltáért méltatlannak ítélnek. A kissé hangos kezdés után a feszültség elmúlt, az immár bő egy hete a téren álló installációnál többen helyeztek el mécseseket, kavicsokat, emléktárgyakat, majd a résztvevők gyertyákkal, fáklyákkal átvonultak a fehérvári Civil Központba. Ahol egy termet megtöltve, az Eleven Emlékmű csoport szabályai szerint (nincs közbekiabálás, tetszés- és nemtetszés nyilvánítás, csak némán, egymást tisztelve és végighallgatva) kezdődött meg a közel kétórás eszmecsere. Amelynek során a pró és kontra érvek nem győzték meg a pró és kontra szereplőket, de a résztvevők jól kibeszélték a témát.

A történtekkel kapcsolatban megkerestük a városvezetést, ahonnan az alábbi közleményt kaptuk: „Pár hete annak, hogy az amerikai kormány azzal a kritikával illette Magyarországot, hogy dermesztő hatásúak azok az intézkedések, amelyekkel a civil társadalom szabad működését veszélyeztette a kormány. (...) Most azt kérik amerikai politikusok, a magyar politika akadályozza meg, hogy egy civil szervezet szobrot állítson. Ennek az ellentmondásnak egészen biztos az az oka, hogy kevés információval rendelkeznek az ügyben. Székesfehérvár ennek feloldása érdekében hivatalosan is meghívja a politikusokat egy olyan látogatásra, ahol találkozhatnak a civil szervezetek képviselőivel, bemutathatjuk nekik ezt a több mint ezer éves várost, annak történelmét, Hóman Bálint városfejlesztő tevékenységét. (...) Reméljük, hogy az amerikai jogállamot oly jellemző „hallgattassék meg minden fél” elv ebben az ügyben is érvényesül és elfogadják meghívásunkat. Székesfehérvár közéletére az elmúlt negyedszázadban a nyugalom volt a jellemző, amely városunk nagy értéke. Ezért a városvezetés a szobor állítását ellenző és az azt támogató civilektől is azt kéri: őrizzék meg városunk békéjét!” (A rendezvény egyik résztvevőjétől késő este értesültünk arról, hogy a tervezett szoborállítás ügyében pár hete Fehérváron, a polgármesteri hivatalban járt a német, az izraeli és az amerikai nagykövet. Értesülésünk ellenőrzésére a kései időpont miatt már nem volt módunk, de tervezzük, hogy erre rákérdezünk a mai napon.)

A fehérváriak nevében?

Az Eleven Emlékmű csoport alapítója, Rényi András a Fehérvári Civil Központban a beszélgetés elején hangsúlyozta: nagyon könnyen ítélkezünk, megbélyegezzük a másikat, ahelyett, hogy beszélgetnénk.

Annak jegyében, hogy egy vagyok a sok közül, hogy legyen türelmem meghallgatni a másikat, hogy ne akarjak dominálni a beszélgetés során – ezekre hívta fel a figyelmet bevezetőjében Rényi András – egymásnak adták a mikrofont a szót kérők.Vass Gábor, a szoborállítást támogatók nevében érvelve elmondta, Hóman Bálintot tisztelik a fehérváriak (ezt később több fehérvári visszautasította), nagyra tartják az oktatásügyet, a kultúrát fejlesztő munkásságát. A szobor ellenzői – köztük Trencsényi Borbála, Máté András, Márton Roland, Maróti Péter – Hóman Bálint következetes antiszemitizmusáról beszéltek, Kovács M. Mária felidézte, hogy Hóman több társával együtt követelte 1944-ben a miniszterelnöktől a zsidók deportálását. Gyimesi Edit felvetette, hogy a szoborállításhoz az igazságügyminisztérium, azaz a kormány adta a pénzt. „Mi köze a kormánynak ahhoz, hogy milyen szobor legyen Fehérváron?” – tette fel a kérdést.

Washingtoni levelek

Levélben tiltakoztak az amerikai képviselőház antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői Orbán Viktor miniszterelnöknél Hóman Bálint emlékművének megépítése ellen.A március 24-én létrehozott testület levelében „mély aggodalmának” adott hangot, kijelentve, hogy Hóman „élen járt a magyarországi antiszemita törvényalkotásban, és utat nyitott a holokauszt idején végrehajtott deportálások és a magyar zsidók elleni atrocitások előtt”.Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke a szervezet honlapján a következőket írja: „felháborító, hogy a magyar adófizetőnek kell kifizetnie egy olyan ember emlékművét, aki nemcsak antiszemita, a magyar zsidóknak a második világháború előtti és alatti üldöztetésének kulcsfigurája, a náci Németország és 1944-ben a fasiszta nyilaskeresztes rezsim támogatója volt, de élete végéig nem bánta meg bűneit.”A WJC elnöke szerint a szobor „sértés a holokauszt sok magyar áldozata számára” és sürgette, hogy a magyar kormány vonja vissza a szobor felállításához megítélt anyagi támogatást.