Húszan egy lakásban? Vigyázat, a tudtunk nélkül bejelentkezhetnek

Habár a városi rendőrkapitányság szerint is mindössze egy-két eset történik, a tulajdonos számára komoly gondot jelenthet, ha valaki a tudta nélkül bejelentkezik a lakásába. Erre azért van esély, mert habár a jogszabály szerint a lakcímbejelentő lapot a szállásadónak saját kezűleg kell aláírnia, a szállásadó személyes megjelenését a 146/1993. (X. 26.). kormányrendelet nem írja elő. Amint a megyei kormányhivataltól megtudtuk, az ügyintéző a lakcímet létesítő ügyfél személyi adatait és a bejelenteni kívánt lakcím valódiságát ellenőrzi a központi nyilvántartásból, az aláírások tekintetében csak azok meglétét ellenőrzi, a valódiságát nem vizsgálja, és nem is vizsgálhatja.

Ha valamilyen jogosultság – például „benzinpénz" vagy valamilyen segély, pénzbeli támogatás – megszerzése függ a lakcímtől, akkor előfordulhat, hogy annak megszerzése érdekében hamis bejelentőlapot töltenek ki.

Amint a megyei kormányhivataltól megtudtuk, a kormányablak ügyintézője az ingatlan-nyilvántartásból ellenőrzi, hogy tényleg az e  a tulajdonos, aki a bejelentőlapon szerepel.  Fontos, hogy a  lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.

Amennyiben tudomásunkra jut, hogy valaki jogtalanul jelentkezett be hozzánk, kérhetjük a személy lakcímének fiktiválását a kormányablaknál, az eljárás illetékmentes. Ezután haladéktalanul gondoskodnak arról, hogy a lakcímkártya érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bekerüljön.

Amint Simon Viktória rendőr főhadnagytól megtudtuk, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság illetékességi területén elenyésző azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a szállásadói hozzájárulásról szóló formanyomtatványt aláírják a lakástulajdonos nevében.  Legfeljebb talán évi egy-két  ilyen ügyről van szó.  Az ügyekben amúgy általában az szokott előfordulni, hogy a tulajdonos tudtával történik a bejelentés, tudnak róla, csak valamilyen oknál fogva nem tudták aláírni a bejelentő lapot.

Az aláírás intellektuális okirat-hamisításnak minősül,  aminek a büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, azonban a rendőrség  hatáskörébe tartozó ügyekben a bíróság nem szab ki letöltendő szabadságvesztést, pontosan azért, mert más bűncselekmény nem merült fel mellette és legtöbbször egyszeri esetekről volt szó.