Idén is átadják a Fejér megyei Príma Díjat

Tíz kategóriában több száz pályázó közül választották ki azt a tizenkét jelöltet, akik közül hárman esélyesek az egymillió forintos fődíjra és a Nagy Benedek által készített emlékplakettre. Tíz különdíjat és egy közönségdíjat is kiosztanak. Ez utóbbira olvasóink is szavazhatnak a szavazólapon vagy  jövő szerdától kezdőden  az fmh.hu oldalon. A jelölteket természetesen idén is bemutatjuk.

Több száz pályázó közül választották ki azt a tizenkét jelöltet, akik közül hárman esélyesek az egymillió forintos fődíjra. Idén már negyedszer adják át a megyei Príma díjakat a november 26-ai gálaesten a Művészetek Házában. Lapunkban most bemutatjuk olvasóinknak az érdemes személyeket, illetve az általuk képviselt szervezeteket.

Kuchár Ferenc tüdőgyógyász  Budapesten született 1936-ban.  Fehérváron érettségizett, majd a  Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett  diplomát. Vas megyében  a  megyei  tüdőkórházban, illetve  a Markusovszky  kórház tüdősebészetén  töltött egy évtizedet. 1969-ben hívták  meg a  csákvári tüdőgyógyintézetbe, ahol  brocho-pulmonológiai  osztályt szervezett és   vezetett 1978-ig.    Hazai és külföldi szaklapokban  huszonnégy tudományos   közleménye  jelent meg, hatvan előadást tartott.  1976-tól 15 éven át  a  megyei kórház főigazgatója volt,  ma nyugalmazott főorvosként is  gyógyít.    Számos szakmai és állami kitüntetés birtokosa.
A  martonvásári Százszorszép Táncegyüttes 1979-ben alakult. Németh Ildikó és Szabó Szilárd,  számos    alkalommal kitüntetett nívódíjas pedagógusok vezetésével  háromszor nyerte  el az együttes a kiváló minősítést. Nemcsak itthon, hanem a határon túl is kapcsolatokat tartanak fenn. Táncházi rendezvényeken, nyári fesztiválokon,  Erdélyben, Németországban, Franciországban,  téli gálaműsorokon mutatják be hitelesen a magyar  zene- és tánchagyományt a közönségnek. Támogatójuk a Százszorszép Alapítvány.
Kozma Ágnes a Vörösmarty Rádió szerkesztője, műsorvezetője, riportere. Kipróbálta a tévézést, szeret írni, valamint szeretne olyan kerekasztal-beszélgetést vezetni, ahol  összecsapnak a vélemények. Megkérdezne politikust, orvost, bányászt, ütköztetné a véleményüket  néhány, sokakat foglalkoztató  kérdésben. Munkája elismeréseként részesült már sajtódíjban,  legkedvesebb munkaterülete a  napi feladatok  elvégzése.
Alapításának 100. évfordulóját ünnepelte   Székesfehérvár legrégebbi sportegyesülete, a MÁV Előre SC. A dicső elődök, a vidéki kisváros megbecsült polgárainak és kétkezi munkásainak számító Déli Vasút  műhelyi alkalmazottak, a kor szellemének és  divatjának megfelelően alapí-tották meg 1909 májusában a sporklubot. Számtalan kiváló sportoló és nagyszerű eredmény hirdette a MÁV Előre és jogelődei, valamint  a város és hazánk dicsőségét. Mindezekben elévülhetetlen érdemei vannak Dévényi Tibornak, aki 1974 februárja óta, kisebb megszakítással ügyvezetőként és elnökként harcol, szolgálja szeretett klubját.    
Sipos József 1968-tól pedagógusként Sárosdon dolgozott, majd 1979-től 1996-ig a Fejér Megyei Hírlap sportrovatvezetője volt. Azzal párhuzamosan 1984-től 1991-ig a Fehérvár Televízió alapító szerkesztője, majd főszerkesztője. A Sport TV Fejér tulajdonosa 1993-tól 1997-ig, majd  1997 decemberétől 2009 márciusáig a Fehérvár Televízió ügyvezetője, jelenleg stratégiai tanácsadója. Csapatember, a televíziózás és a sport megszállott szerelmese. A Helyi Televíziók Egyesületének 2003, a Magyar Sportújságírók Szövetségének 2001 óta az alelnöke. Ügyvezetői tevékenysége  alatt az FTV hazánk egyik kiemelkedő televíziója lett.   
Az Alba Regia Atlétikai Klub nem olyan régen nyerte el pályázaton az ország utánpótlás központja címet, ezzel egyike a három egyesületnek, amely kiemelten foglalkozhat  a fiatalokkal. Az ARAK 1993-ban alakult, Hirt Károly elnök büszke lehet, hogy a klub  két olimpikont is adott a magyar sportnak, Korányi Balázst és Tölgyesi Balázst.  A székesfehérváriak az eredmények összesített pontszámai alapján mindig a legjobb 12 egyesület között találhatóak. Az ARAK sok versenyzőt ad a különböző korosztályos válogatottaknak, a hazai és nemzetközi versenyekről rendre éremmel megpakoltan érkeznek haza. Ezen kívül több nívós atlétikai viadal lebonyolítását vállalták el.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumot 1938-ban szervezték, ez volt az első olyan egyházi múzeuma az országnak, amely nem csak a kincstárat, de  egy tudatos gyűjtőmunkának köszönhetően a Fejér vármegyét is magába foglaló egyházmegyei plébániák liturgikus remekeit  is bemutatja. A gyűjteményt 1998-ban szervezte újjá  a püspökség  a hajdani ferences kolostor emeletén. 2005-től időszakos kiállításokat is szerveznek, nagysikerű Szent Imre 1000 éve című nemzetközi tárlatát például az MTA egyedülálló módon Opus Mirabile- díjjal tüntette ki. Kiadványaival tudományos műhellyé emelkedett a múzeum, évente több ezer iskolásnak tartanak színvonalas múzeumpedagógiai foglalkozásokat.
Tolcsvay Béla 1946-ban született Budapesten, hatéves korától csellózni tanult. Testvérével, Lászlóval 1967-ben alapította meg a Tolcsvay-triót, amellyel ki mit tud-ot? is nyertek. A népzenei elemek ettől kezdve tudatosultak benne. 1973-ig Tolcsvayék és a Trió néven szerepeltek, tagjai lettek a KITT Egyletnek, Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel. Tolcsvay Béla 1973-ban újjászervezte a Tolcsvay Triót Egri Lászlóval és Czipó Tiborral, azóta együtt járják az országot és a világot, de fellép önálló műsoraival is, mint énekmondó. A határon túli magyarsággal is szoros művészi kapcsolatot tart fenn. Népszerűek a Tolcsvay Klub programjai Székesfehérváron és Gárdonyban. Tolcsvay Béla évtizedek óta él Pázmándon, rendszeresek színpadi műveinek bemutatói a pázmándi kőfejtőben.
Láposi Béla Erdélyből települt át Magyarországra a kilencvenes években, ott szerzett gyógypedagógiai ismereteit főiskolai szinten tudta bővíteni. A Móri kistérség közel kétszáz gyerekének minden héten gyógyúszást, a móriak-nak gyógytornát tart, miközben látja, hogy egyre több fiatalt küldenek hozzá az orvosok. Nagy eredmény, ha csak egy gyereket hozzá tudok szoktatni a vízhez  idézi mások mondását, s maga is vallja: az egészség megőrzésénél a legjobb befektetés a megelőzés. Otthonról hozott öröksége a fafaragó mesterség, amit hobbi szinten űz, díszes pinceajtókat, hordófedeleket készít az ismerősöknek és a helyi borászoknak.
 Bakonyi István irodalomtörténész, főiskolai tanár a Kodolányi János Főiskolán. 1952. július 30-án született Fehérváron. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-angol szakos diplomát, majd az ELTÉ-n elvégezte a kiegészítő magyar szakot. Bölcsészdoktori disszertációját Németh Lászlóról írta. Elnöke a Vörösmarty Társaságnak. Eddig 460 publikációja jelent meg folyóiratokban. Számos önálló kötete jelent meg, legutóbb a Nap-lom II. című könyve.
 Pinke Miklós festőművész Fehérváron született, 1944-ben. Pécsen rajz-földrajz szakon szerzett diplomát, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt. A Székesfehérvári Művészek Társaságának alapító és vezetőségi tagja. 1978-tól a Kondor-kör vezetője, 1992-től a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanára. A '70-es években fotózással, filmezéssel foglalkozott, filmjeivel díjakat is nyert. A ş80-as évek elejétől vált tudatos festővé. Kezdetben aprólékos tájképeket készített, melyekbe antropomorf tárgyakat helyezett. 1986-tól megváltozott festői nyelvezete, laza ecsetvonásokból felépülő, nagyméretű műveket festett. A '90-es évektől objekt- és könyvművészettel is foglalkozik.
 Kozáry Ferenc színművész 1954-ben született. Előbb tanítóképző főiskolát végzett, majd a Színművészeti Főiskola operett-musical szakán szerzett diplomát, de képesített úszómester és zongorahangoló is. Gyerekszínjátszó kört vezetett, majd a felnőttképzésbe is bekapcsolódott: a Nemzeti Színiakadémia tanára lett. A 25. Színház, a Várszínház, Népszínház és a szekszárdi Német Bemutató Színpad után 1998-ban szerződött a Vörösmarty Színházhoz, ahol 2004-ben neki ítélték a Vörösmarty-gyűrűt. Még az apróbb szerepekből is képes emlékezetes figurákat formálni. Ő vezeti a Pathália Színkört: a gyerekek előadásai egyre érettebbek, és sorra szerzik a díjakat...