Így befolyásolják a gravitációs hullámok az életünket

2016. február 12., 18:37 szerző: Buthy Lilla
komment
Óriási felfedezés: igazolták Einstein utolsó jóslatát. Érezzük, hogy ez óriási dolog, de érteni is akarjuk.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Évtizedekig tartó kutatás után a tudósok végre közvetlen bizonyítékot találtak az Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. Hogy megértsem, miért is olyan nagy dolog ez a felfedezés, fiatal, fehérvári fizikusokat kérdeztem. Vajon megváltozik az életünk? Ezentúl mindannyiunknak más szemmel kell néznünk a minket körülölelő világra? Nekik már másképp indult a péntek reggelük? Jó, ez utóbbira még egyszerű a válasz: nem. Legfeljebb boldogabban. A TudÁShow csapat két tagjával, Molnár Janka Sárával – akit bátran kikiálthatunk szerkesztőségünk kedvenc „hóbortos” fizikus zsenilányának – és Boldizsár Bálinttal–konyhanyelven– beszélgettünk.

„Hm, hát ez bizony nagy dolog” – gondoltam magamban egyszerű, földi halandóként, mikor először belebotlottam a nagy hírbe. Majd egy amolyan higgadtan nyugtázó hümmögés után szemem és figyelmem rögtön a többi hírre bandukolt át. Pár perc múlva a közösségi oldalon posztolt a TudÁShow nevű kis közösség, akik „alapító okiratuk” szerint hisznek abban, hogy a természettudományok igen is érdekesek, élvezhetők és mindenki számára megérthetők: „Hatalmas hír! Hihetetlen, hogy mi ezt megéljük, és majd mesélhetjük a gyerekeinknek, unokáinknak, hogy mi épp facebookoztunk, olvastunk, tanultunk, dolgoztunk mikor ez kiderült.”

A TudÁShow tudós- csapata: Bálint és Janka középen, mellettük Pesti Donát és Kiss Benjamin

Ugyanezen a helyen, ugyanebben az időben, Molnár Janka Sára is megosztotta ezt a hírt, amihez ezt írta: „Zsír!” – mindezt persze sokkal több í-vel a közepén, legalább tíz felkiáltójellel és szívecskék, vigyorgós fejek társaságában – ami a lelkesedés egyetemes jele az online világban. „Én meg csak így átlapozom?” – kérdeztem magamtól vádlón, szégyenkezve, hogy ennyire csekély figyelmet fordítottam erre a világraszóló, biztosan Nobel-díjas szenzációra. Ekkor vettem fel a kapcsolatot Molnár Janka Sárával és Boldizsár Bálinttal. „Konyhanyelven, légyszi!”– nekem ez volt a kulcsszó. Éreztem a rutint a hangjukban, nem először magyaráztak laikusnak a gravitációs hullámok felfedezésének jelentőségéről, előttem már családtagokon, barátokon is „gyakoroltak”.

– Amikor olvastam a hírt, éppen fizika érettségit írtam otthon a gép előtt – kezdte nevetve Molnár Janka Sára.

– Nagyon örültem neki. Einsteinkének megint igaza volt! Gondoltam, hogy fel fogják fedezni, az sokkal nagyobb meglepetés lett volna, ha mégsem. Ez azért nagy durranás szerintem, mert iszonyúan sok ember munkája van benne. Tudom, hogy egy kutatást, hányszor lehet elrontani, hányszor kell újrakezdeni a kudarc után. Rengeteget szívhattak vele – tette hozzá olyan „jankásan”.

– Akkor még a fizikusok ilyeneket nem láttak, de Einstein azt mondta, ha az elméletem igaz, akkor jó lenne, ha lennének gravitációs hullámok. A gravitációs hullámoknak a gravitációhoz van köze. Einstein másképp fogta fel a gravitációt, tér-időben gondolkodott. Képzeljük el úgy, hogy ez egy gumimatrac. Beleteszünk engem és egy elefántot. Alattam kisebb hupli keletkezik, mint az elefánt alatt. Begörbül a tér-idő. Einstein a gravitációról azt mondta, tulajdonképpen ebből a görbülésből származik – magyarázta Janka.

A szintén telekis gimnazista tudósjelöltünk, Boldizsár Bálint elismeri, hogy egy átlagember életét ez a hír minden bizonnyal nem befolyásolja, az asztrofizikusokét annál inkább. Ezután négydimenziós térről mesél, melyet a tömeggel rendelkező tárgyak megsüllyesztenek, görbületet alakítanak ki. Ezt az általános relativitáselmélet mondja ki. Ha két nagy tömegű objektum kering egymás körül és egymásnak ütköznek, hatalmas energia szabadul fel, ami hullámokként terjed szét a tér-idő szövetén. Ezeket nevezzük gravitációs hullámoknak. De ennek a forrása nagyon messze található tőlünk, így mire elér hozzánk, nagyon kicsi hullámot érzékelünk. Ehhez készítettek a tudósok egy nagyon precíz mérőműszert. Ez a gravitációs hullám olyan szinten befolyásolja a világunkat, hogy egy nagyon apró rövidülést, vagy megnyúlást okozhat a tárgyakban. Ezt a nagyon pici változást tudták most érzékelni a detektorok segítségével.

Ugye milyen menő a fizika?! - kérdezett vissza lelkesen Janka. Menő!

Buthy Lilla

hozzászólás
2016. február 12., 18:37 szerző: Buthy Lilla

Facebook

Hozzászólások