Isznak, dohányoznak, drogoznak? - A fiatalok szenvedélyeit kutatták

– Profi sportkarrier befejeztével, hat évvel ezelőtt gyújtottam rá először – árulja el kérdésünkre a fiatal István, aki sokakhoz hasonlóan azóta is rendszeresen próbál megszabadulni káros szenvedélyétől. Otthon sosem látott hasonlót, szülei ugyanis nem dohányoztak, éppen ezért nehezen is fogadták el fiuk eme döntését. István is abba a 29 százalékba tartozik, amelyet a 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás eredménye mutat, azaz hogy ennyi 19 év feletti, de fiatal van ma Magyarországon, aki naponta rágyújt.

Ha hozzávesszük a náluk fiatalabbakat, azaz a tizenéves korosztályt, még kevesebb füstöt tapasztalhatunk: az eredmények szerint ugyanis a 13 és 19 év közöttieknek 13 százaléka számolt be arról, hogy napi rendszerességgel rágyújt.

István és Tamás is dohányzik, de mindegyikük más okból került bele a "körforgásba"
Fotó: Molnár Artúr

Átlagot véve és visszatekintve az elmúlt évek hasonló vizsgálódásaira pedig azt láthatjuk, hogy a 2016-os felmérés szerint a napi rendszerességgel dohányzók aránya két százalékpontot csökkent a négy évvel korábbi adatokhoz képest, de már hét százalékpontos csökkenésről számolhatunk be a 2004-es értékekhez viszonyítva. A vizsgált korosztályban csökken vagy stagnál ugyanakkor azok aránya, akik egyáltalán nem dohányoznak. Szóval az eredmények felemásak, hiszen megeshet, hogy kevesebben dohányoznak naponta, viszont azok száma nem nagyon változott, akik egyáltalán nem gyújtanak rá. Vannak, akik örökre benne ragadnak a mókuskerékben, így érzi István barátja, Tamás is, aki azt mondja, őt a társaság vitte bele és már belefáradt a fogadalmakba.

– Én nem tervezem, hogy abbahagyom – szögezte le. De még mindig jobb, hogy a cigaretta kapcsán mondja ezt valaki, mint az alkohol esetében, amelyről a kutatás szintén csökkenést állapított meg – bizonyos tekintetben. A 2016-os adatok alapján ugyanis hat százalékponttal csökkent azok aránya, akik szinte soha, és két százalékponttal azoké, akik heti rendszerességgel fogyasztanak alkoholt.

Az értékek ennek megfelelően „középen" emelkedtek, vagyis a havonta vagy ritkábban alkoholt fogyasztók aránya növekedett – tárja fel a reprezentatív kutatás. De most ez mégis mit jelent? Jó hírnek tűnik, hogy szinte már nem is mérhető kategória a naponta alkoholt fogyasztó fiatalok aránya, szemben az előző, 2000 és 2012 között mért eredményekkel, amikor még 1 százalék körül reprezentálták magukat a kutatásban.

Hetente legalább egyszer 11 százalékuk, havonta vagy ritkábban pedig 63 százalék nyúl a pohár után. A megkérdezettek 26 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy soha.

Droghasználat ügyében körmönfont kérdést tettek fel a kutatók: nem azt kérdezték, hogy használt-e már drogot a megkérdezett, hanem azt, hogy ismer-e olyat, aki már kipróbált kábítószert. A fiatalok 40 százaléka állította, hogy van ilyen ismerőse. Harmadrészük emellett úgy véli, könnyű hozzájutni droghoz, negyedük pedig azt, hogy inkább nehéz – de hozzá lehet. Ebben a kérdésben nem kaptunk összehasonlítási adatokat, így azt nem tudni, vajon az előző években ezekre a kérdésekre mit válaszoltak a magyar fiatalok.

Az elérhető legutolsó ifjúságkutatás Székesfehérváron 2014-ben volt. Azóta készült újabb, tavaly, az eredményeit azonban még nem árulta el a Magyar Városkutató Intézet. A 2014-es adatok szerint azonban ezt mutatják:

- A fiatalok 16 százaléka mindennap szívott cigarettát.

- De 27 százalékuk azt is állította, hogy volt már olyan 30 nap az életében, amikor mindennap rágyújtott.

- A diákok harmada nem ivott alkoholt az elmúlt 30 napban, további közel harmaduk maximum 1-2 italt, minden tizedik tanuló (10 százalék) pedig három italt fogyasztott el pár óra leforgása alatt.

Várjuk a kutatás folytatását.