Izgalmak után örömzene - Fák Alatt Zenekar az EFOTT-on

- A fesztiválon ti voltatok az elsők, akik felléptek a Berentzen Stage-en, milyen volt megnyitni, vagy tulajdonképpen felavatni ezt a helyszínt?

Pál Gergely: Nagyon stresszes, annál is inkább, mert nekünk ez úgy alles zusammen a legelső nagy fesztiválos fellépésünk. Iszonyat izgalmas volt. Nem is tudtuk, hogy mire számítsunk.

Kovács Kristóf: Mondjuk feltételeztük, hogy nem rajtunk lesz a legnagyobb tömeg, így délután fél háromkor. Viszont akik itt voltak, azoktól nagyon sok szeretetet kaptunk, szóval ezúton is köszönjük nekik.

- Mit lehet tudni a készülő nagylemezetekről?

Kovács Kristóf: Ez egy 12 számot tartalmazó album lesz. Hamarosan megkezdődnek az előkészületek. Szeptemberben élesedik a felvétel, nagyon reménykedünk benne, hogy kora télen, késő ősszel sikerül kiadni ezt a lemezt.

- A koncerten elhangzott egy Arctic Monkeys dal feldolgozása, amit magyar szöveggel játszottatok el. Miért pont ez a dal? Hogy jutott eszetekbe ez a koncepció?

Pál Gergely: Még annak idején én szórakoztattam magam ilyenekkel, hogy hogyha eszembe jutott valami dal, amit hallottam, akkor úgy próbáltam lefordítani a szöveget, hogy kijöjjön magyarul is a zenére. És én ezt levittem a próbaterembe.

Kovács Kristóf: Eleve ezt a dalt játszottuk koncerten angolul. És kipróbáltuk, hogy a közönség hogy reagál a fordításra. Kicsit kisajátítottuk ezt a dalt, de mindig kihangsúlyozzuk, hogy nem a miénk, ez tök egyértelmű. Összesen két feldolgozást játszottunk a koncerten: ezt és Szabó Balázs Bandájától a Bájolót.  Nagyjából ez az a két szám, ami belövi azt a zenei hatáskört, ami ránk nagyon jellemző. Ez között a két pólus között mozog a Fák Alatt Zenekar.

- Említettétek, hogy idén is megtalálhatók lesztek a Veszprémi Utcazene Fesztiválon. Tavaly is jártatok már ott, mint versenyző. Milyen benyomásokat szereztetek, mire készültök idén?

Kovács Kristóf: Idén is versenyzők leszünk. Tavaly annyira bejött a hangulata az utcazenének, hogy egyértelmű volt hogy megpróbálunk idén is bekerülni, és sikerült, szóval köszönjük szépen. Tavaly nem volt túl alapos a felkészülésünk, mint idén. Ebben az évben még különlegesebb hangszereléssel és hangzással érkezünk.

Megjártunk jónéhány tehetségkutatót, például Cseh Tamás program, mindegyik nagyon más, mint az Utcazene. Nagyon különleges ez a fesztivál, mert Veszprémben rengeteg hatás éri más zenekarok és a közönség részéről az embert. Össze se lehet hasonlítani más versenyekkel. Az biztos, hogy nem tudunk az Utcazenére rástresszelni, mert ez klisének tűnik, de annyi szeretetet kap az ember az utcazenén, hogy az hihetetlen.

Pál Gergely: Kicsit alkotótábor jelleget öltött tavaly a végére az utcazene.

Érdekes elegye a klubkoncert hangulatnak, és a fesztiválkoncert hangulatnak. Ez nekünk, mint zenekarnak, rengeteget segít. Jól érezzük magunkat a színpadon, de közben megvan az intim kapcsolat a közönséggel. Nagyon sokat tett hozzá a zenekari fejlődéshez, szívszerelmünk lett a veszprémi fesztivál. Hatalmas nagy szívecske Veszprémnek!