Izgalmas városközpont született Martonvásáron a régi és az új ötvözésével

Martonvásár múltbéli rangja legalábbis ellentmondásosan alakult az elmúlt fél évszázadban, ám a csöndesebb időszakban sem szűnt meg létezni szellemi tradíciója. A járások újjáalakításával ismét járási központ lett, majd mintegy 500 millió forintos kormányzati támogatással, Széchenyi Terv- és Leader-pályázatokkal, s az önkormányzati testület következetesen véghezvitt programjával nagy beruházás végére tettek pontot. A kisvárosnak igazából nem is volt centruma, ám a hajdani Brunszvik-kastély (jelenleg mezőgazdasági kutatóintézet) és a Brunszvik Géza gróf által épített műemlék óvoda ölelésében látványos térkompozíciót alakítottak ki.

A régi épületek integrálásával elegáns terveket készítettek, amelyben a modern építészeti megoldások, a hagyományos építőanyagok és a merész külső elemek harmonikusan illeszkednek a régi épületekhez, falakhoz. Martonvásáron évente legalább félszáz kulturális-művészeti rendezvényt tartanak, könnyű- és komolyzenei koncertek, néptáncbemutatók, kiállítások követik egymást, s még művelődési házuk sem volt. Most hajdani szeszgyár helyén kialakított rendezvényudvar tágas előadóteremmel, külső-belső színpaddal kombináltan nyújt lehetőséget mindenféle közösségi megmozdulásra. Ezúttal nyílt testületi ülést tartottak sok meghívott jelenlétében, mintegy beszámolván az elvégzett munkáról. Gucsek István alpolgármester minden helyi lakost meginvitált a hosszú hétvégére, amelynek része lesz az országos kitekintésű Magyar Dal Napja.

Szabó Tibor polgármester köszöntőjében egy Kr. e. 7, századi görög bölcset idézett, aki szerint a várost nem a falak és a házak teszik várossá, hanem lakói, s azok lehetőségei – ha élnek velük. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, a kisváros szülötte gyors leltárt készített beszédében az eltelt négy esztendő helyi beruházásairól, Trócsányi László igazságügyminiszter a kormányt képviselte személyében. Megidézte Beethoven és a Brunszvikok emlékét, s hangsúlyozta: a nevezetes helyek nem nagyságukkal versenyeznek hazánkban sem, miként Martonvásár szellemi-kulturális súlya sem fakad méreteiből.

Az ünnepélyes testületi ülésen nyújtotta át Martonvásár önkormányzata a díszpolgári címet a Magyar Örökség-díjas Harcsa Tiborné Hornyák Katalin nyugalmazott óvónőnek, az óvodamúzeum megteremtőjének. Az elkötelezett óvónő az ország minden szögletéből gyűjtötte össze a magyar kisdedóvás, az óvodapedagógia tárgyi emlékeit és dokumentumait, s csaknem húsz éven át küzdött azért, hogy méltó helyre kerüljön. A kutatóintézetben egy barakk-épületben helyezték el az európai léptékkel is különleges gyűjteményt, s többek áldozatos tevékenysége tartotta ébren a figyelmet iránta. Harcsa Katika – ahogyan szólítják városszerte – megvalósulni látta nagy álmát a martonvásáriak eltökéltsége és a nagyszabású beruházás révén. A műemlék óvodában a könyvtár kapott helyet, a hozzátoldott új szárnyban nagy érdeklődésre tarthat számot a becses óvodai anyag, a régi fotókkal, képeskönyvekkel, játékokkal, bababútorokkal. Az avatáson megjelent Fülöpné Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, aki együttműködési megállapodást kötött a martonvásári óvónőkkel, képzésük része lesz az óvodamúzeum látogatása és külföldi hallgatók fogadása e különleges helyszínen.

A nyáron parkosított és csobogókkal hangulatossá varázsolt városközpontban megnyílt a Für Elise kávéház, esténként sosem üres az intim tér. A vasárnapi Magyar Dal Napjára már teljes pompájában várja Martonvásár a látogatókat. A megnyitót Horgas Eszter fuvolaművész esti előadása zárta az új színpadon.