Ételosztás: kevesen éltek az alkalommal

Hosszú sorra számítottam vasárnap délben a skanzenban, a Rác utcai 15. alatti parasztház udvarán. Ingyenes ebédosztást tartottak itt a Szegényeket Támogató Alapítvány égisze alatt. Mint a helyszínen kiderült, az ötlet, a kezdeményezés néhány magánszemélyt, Szabó Istvánt és jóismerőseit dicséri.

- Egy barátom, aki az év eleje óta Németországban dolgozik, vagy két hónapja üzenetet küldött nekem az egyik közösségi portálon, hogy 300 adag ételt szétosztana karácsony előtt Fehérváron. Én még ilyet ugyan ezelőtt sohasem szerveztem, de arra gondoltam: legyen akkor már inkább 500 adag. Ehhez a kezdeményezéshez aztán több barátom is csatlakozott. Van köztük jogász, pénzügyes, és olyan, aki az öttusa szövetségnél tevékenykedik, meg vendéglátós is. Így végül 750 adagot osztunk ki - mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Szabó István, aki egy független pénzpiaci cég egyik vezetője.

Ők is részt vállaltak az ételosztásban: Csapó Zoltán, Csertán Anita, Viza Attila önkormányzati képviselő, Cser-Palkovics Tamás, Szabó Dóra Kata, Szabó István, valamint Szőke Mariann
Fotó: Koppán Viktor

A vendéglátós főzte meg a sűrű gulyáslevest, melyet készen szállítottak a Rác utcába, ahol a honvédségtől kapott sátorban kínálták. A ponyva alatt asztalokat is felállítottak, mellettük a katonaságtól ismerős stokikkal, azaz támla nélküli székekkel. A sátorba még egy kicsiny karácsonyfa is került. Az ebédosztást déltől hirdették meg, s mint megtudtuk, számos rászorulót telefonon, illetve levélben előzetesen értesítettek, Ám sor nem volt, egyesével, kettesével szállingóztak az ebédvendégek, akik közül többen is éthordóval érkeztek. Pedig ekkor is nem egy olyan személyt felhívtak, aki szerepelt azon listán, ami a vélt rászorulókat tartalmazta. A neveket több helyről, előzetesen szerezték be. Volt, aki a metsző szél miatt nem jött, más azt mondta, akkor ért haza a városból és fáradt. De ha kiviszik neki a teli tál ételt. az megköszöni. A 750 adag gulyást három napon keresztül osztják: hétfőn még a Rác utcában, kedden pedig a Köfém lakótelepen.

Míg a huzatos sátorban ültem, és az ételt kanalaztam, mellyel engem is megkínáltak, arra gondoltam: végre megleltem, hol lakozik a karácsony valódi szellemisége.