Lázár János: Gagyi dolgot nem érdemes csinálni!

– Ha összeadjuk azon ígéretek becsült összegét, amit a miniszterelnök Fehérváron bejelentett, 20-25 milliárd forint jön ki. Honnan lett most pénz, hogy a 23 megyei jogú város ekkora összegeket kapjon?

– A Modern Városok Program késő őszig tartó országjárása során minden megyei jogú várossal szeretnénk egy szerződést kötni, amelyben a következő hét év európai uniós forrásainak felhasználásáról állapodunk meg. Oda is elmegyünk, ahol nem a kormánypártok nyertek, vagy nem mi adjuk a városvezetést, mert kiemelt szövetségeseinknek tekintjük e városokat. Ha a megyei jogú városokat, ahol a GDP jelentős része megtermelődik, segítjük, magukkal tudják húzni a környék kistelepüléseit is. Szeretnénk megadni a nagyvárosok vezetőinek a lehetőséget, hogy a kormányzati ügyekbe közvetlenül beleszólhassanak. 2020-ig 1200 milliárd forintot közvetlenül oszthatnak el a megyék, a megyei jogú városok, ebből egy Fehérvár nagyságrendű város 20-25 milliárd sorsát maga tudja befolyásolni.

Lázár János (Fotó: Molnár Artúr)

– Fehérváron nem az a gond, hogy nincs elég munkahely, hanem, hogy nincs elég szakképzett munkaerő, ezen miként lehet változtatni?

– 2013-ban tettünk egy ígéretet, miszerint a műszaki képzés nem megszűnik, hanem megerősödik itt. Ennek az első lépése volt a geoinformatikai kar megmentése, 2016 szeptemberétől pedig elindul a gépészmérnök képzés is, amely kifejezetten a helyi ipar igényeit szolgálja ki. Székesfehérvárnak már nem csak az a feladata, hogy jól fizető munkát biztosítson az itt élőknek, de az egész régió ipari húzóvárosaként a térség fejlődésében is kulcsszerepet kell játszania, ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy helyben kiváló szakképzés legyen. Ezen dolgozunk. Célunk, hogy a városok, mint emberi közösségek erősödjenek, így a fiatalokban gyakran megfogalmazódó érzés, hogy csak „akkor tudok boldogulni, ha valahol távol keresek munkát” megszűnhet. Székesfehérvár, mint az ország meghatározó gazdasági centruma, kiemelt helyzetben van, a kormány minden támogatást meg fog adni annak érdekében, hogy itt még erősebb legyen a gazdasági növekedés.

– Ha már a város fejlődéséről beszélünk, sok fehérvári örült az egy évvel ezelőtti bejelentésnek, miszerint megvizsgálják annak lehetőségét, hogy Fehérvárra költözzön a honvédelmi minisztérium. Ma viszont már szinte nincs olyan helyi, aki hinne ennek realitásában, látható, hogy a kormánypárton belül is nagy erők, érdekek feszülnek egymásnak ez ügyben. Hogyan áll most a meccs?

– Ez továbbra sem egy lezárt kérdés, presztízscsaták zajlanak, de senki nem tudott még egyetlen észérvet sem felhozni a költözés ellen. Én magam, már csak hasonló korunk okán is, erősen támogatom Cser-Palkovics András városvezetői törekvéseit és azt a meglátását, hogy ebben az országban vízfejszerűen, Budapesten „működik” minden minisztérium. Ennek semmilyen racionális oka nincsen, csak a szokásjog és a a sznobizmus. Az államreform bizottság Patyi András vezetésével negyven olyan állami intézményt nevezett meg, amely helyfüggetlenül el tudja végezni a munkáját. Székesfehérvár szerintem történelmi jogán is azon magyar városok közé tartozik, ahová biztos, hogy még ebben a kormányzati ciklusban kihelyezésre kerül állami főhatóság. Amikor például Kecskemétre költözött a vidékfejlesztési államtitkárság, helyi, kecskeméti fiatalok számára tudtunk munkalehetőséget biztosítani, akik azóta is elhivatottan és sikeresen dolgoznak. Mindenesetre idén június 6-án, amikor egy éves lesz a kormány és Orbán Viktor értékeli a minisztériumok munkáját, ez a kérdés biztosan napirendre kerül.

– Útjára indult az Árpád-ház program, de a fehérváriak számára a múltunkkal kapcsolatos legfontosabb igény mégiscsak az, hogy az egykori koronázó bazilika romjai végre méltó és látványos keretek közé kerüljenek.

– Ez egy izgalmas vita lesz: a miniszterelnök kérésére a kormányon belül alakulnia kell egy munkacsoportnak, amely feltárja, milyen emlékhelyet lehetne itt kialakítani, az 1938 előtti terveket és dilemmákat is elő fogjuk venni. Koncepcionális vita is zajlik: megelégszünk-e azzal a területtel, ami most rendelkezésre áll a Nemzeti Emlékhelyen és akörül, vagy megpróbáljuk-e az eredeti tervek alapján egy nagyobb feltáró munkát végezve tágítani a kereteket. Egy biztos, „gagyi” dolgot nem érdemes csinálni, igazi történelmi emlékhelyet kell itt létrehozni!

– Nagy siker volt a Seuso-kincsek fehérvári kiállítása. Lehet ennek folytatása?

– Van egy magántulajdonban lévő tárgycsoport külföldön, ami biztosan a Seuso-kincsekhez tartozik, ennek megszerzésére folyamatosan lépéseket teszünk, de a részletekről már csak az esetleges árfelhajtó hatás miatt sem szeretnék többet elárulni. Azt a lehetőséget sem zárhatjuk kiugyanakkor, hogy további, a kincsegyütteshez tartozó tárgyak lehetnek még valahol, nem véletlen a hír, miszerint Ukrajnában bukkantak fel nemrégiben a Seuso kancsókhoz nagyon hasonló tárgyak. Mindenesetre, ha sikerül az elején említett újabb leletegyüttest megszerezni, az Fehérvárt is gyarapítani fogja majd!