Hírek

2014.08.22. 05:50

Kígyókaland - Kihez fordulhatunk, ha egy méretes hüllő támad meg otthonunkban?

Egy nagyjából száztíz centiméteres kígyót tartott egy órán át sakkban Andrea és a kis Edvin, miután a hüllő beszökött az előszobájukba. Telefonáltak fűhöz-fához, de végül a hazaérkező apa oldotta meg a helyzetet.

Házi Péter

Remegve hívta a rendőrséget és az állatbefogót a Kőrösi úti Kálmán Andrea, aki öt éves kisfiával együtt szembetalálta magát egy jó méteres tekergőző hüllővel a saját előszobájukban. Az édesanya egy vasvillával szorította le az állatot, amíg a férje megérkezett és együttes erővel kiebrudalták a sziszegő kígyót, amiről ekkor már sejtették, hogy egy nagyra nőtt vízisikló. Kitől kérhetünk ilyen esetben segítséget? Nos, jogilag senki nem kötelezett a „mentésre”, ám a katasztrófavédelemnek van szerződött vadbefogója.

Andrea egy órán át tartotta „fogva” a siklót, a kalandra ma már csak ez a fotó és egy nehezen múló izomláz emlékezteti (Fotó: olvasónk)

Találkozott már az előszobájában méteresnél is nagyobb hüllővel, amelyik fenemód sziszeg és szélsebesen tekereg? Nos, tízből kilenc ember valószínűleg igencsak megijedne, ha egy ilyen szituáció fogadná őt a saját házának előszobájában, így hát nem véletlen Kálmán Andrea ijedtsége, aki augusztus 19-én délben, háza bejárati ajtajánál találkozott egy termetes csúszómászóval, amely gyakorlatilag azonnal be is slisszolt az előszobába, s ott egy sarokba húzódott.

– Szerencsére nem volt messze a vasvilla, amivel sikerült az állatot leszorítanom a földre. A jobb kezemmel a vasvillát tartottam, miközben a kisfiam, az ugyancsak megijedt Edvin a bal kezembe adta az általam kért „célszerszámokat”, például vödröt, hogy a hüllőt megpróbáljuk beletessékelni, aztán meg a telefont, hogy segítséget hívjak – idézte fel a Fejér Megyei Hírlapnak már mosolyogva a történteket Andrea, aki a „kígyó” láttán cseppet sem volt nyugodt.

Az ötéves Edvin most már örömmel mutatja, mekkora hüllővel is volt dolguk, Andrea kezében az ominózus vasvilla, amivel a méteresnél is nagyobb kígyót fogva tartották a férj megérkezéséig (Fotó: Házi Péter)

Reszketve hívta a 112-t, amely automatikusan a szombathelyi rendőrségi központban csöng ki, ott megkapta egy hivatásos befogó számát, de a megadott számon nem tudott elérni senkit, aztán tárcsázta a gyepmestert, de az éppen egy veszélyes kutya befogásával volt elfoglalva:

– Eközben már remegve tartottam sakkban az állatot a lakásban a vasvillával, s az ötéves kisfiam is halálra rémült velem együtt. Merthogy a hüllő nem csak sziszegett, de támadni is próbált. Egy órán át küzdöttünk így, mire megérkezett a párom, akivel közösen, mindenféle szerszám segítségével sikerült a szemközti, üres telekre kitessékelnünk az állatot. A párom persze nyugtatott, hogy valószínűleg egy méretes vízsiklóval volt dolgunk, no de kérdem, ki az, aki egy ekkora, sziszegő állat láttán meg tudja őrizni a hidegvérét? – teszi fel a kérdést Andrea, aki azért is keresett bennünket, hogy kinyomozzuk, kihez lehet ilyen esetben fordulni?

Nos, mint az önkormányzat kommunikációs irodájától megtudtuk, a gyepmesternek nem dolga a vadon élő állatok befogása, elsősorban kóbor kutyákkal, macskákkal foglalkozik, ráadásul csak közterületen van dolga, magánterületen nem. Ha vadon élő hüllő „furakodik” a lakásunkba, érdemes például az illetékes nemzeti park természetvédelmi őrét hívni, esetünkben a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei segíthetnek a befogásban.

– Minden sikló kígyó, de nem minden kígyó sikló, ugyanis a kígyó a „tágabb kategória” – mondja Staudinger István, a nemzeti park természetvédelmi őre, aki a Fejér Megyei Hírlap kérésére megnézte az állatról készült, némileg elmosódott fotót és kijelentette, nem mérgező vízisiklóról van szó, ami azért harapni rendesen tud, ha sarokba szorítják.

Staudinger István szerint az erdei siklót mintázata miatt sokan összekeverik a veszélyes fajokkal

Magyarországon az emberre nem veszélyes erdei és a vízisikló elterjedt, ám utóbbi, a neve ellenére nem csak nagyobb víz környékén fordul elő. Pláne most, az ősz közeledtével találkozhatunk velük, hiszen lassan elkezdik keresni téli búvóhelyüket. Nem ritkák a méteresnél is nagyobb példányok, amelyek méretükkel valóban félelmet kelthetnek a hozzá nem értőkben. A vízisikló tipikus ismertetőjele a tarkó két oldalán látható, nőstényeknél halványabb, hímeknél erőteljesebb színű, félhold alakú, sárga, fehér vagy ritkábban vörös folt, ám ez nem minden példánynál látható!

– Ha a 112-es számot feltárcsázzák, akkor az esetlegesen veszélyes állatokról szóló bejelentés elvileg hozzám is eljut, én pedig a nap bármelyik órájában azonnal indulok. Sajnálom, hogy a fehérvári esetről csak utólag kaptam értesítést – mondja Both Zoltán hivatásos vadállatbefogó, akivel még 2002-ben kötött szerződést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, éppen az ilyen esetek megoldása érdekében.

Both Zoltán a nap bármely órájában indul, ha vadveszély van

– A legnagyobb veszélyt a magukat szakértőnek kikiáltók jelentik, nemrég például egy családi háznál befogott királypitonra mondta azt egy „hozzáértő”, hogy az sima erdei sikló, nyugodtan engedjék szabadon – folytatja Zoltán, akitől azt is megtudtuk, hogy Magyarországon két vipera, a keresztes és a parlagi fordul elő, ám elsősorban nem ezek miatt kérik az ő segítségét, hanem a kedvtelésből tartott, terráriumból kiszökött (vagy éppen a felelőtlen emberek által kiengedett) kígyók miatt. Legutóbb például egy tigrispitonhoz riasztották hajnali kettőkor, ami biztosan nem ez erdőből „bújt elő”, Európában ugyanis sehol nem él vadon. Terráriumban viszont egyre több helyen.

 

SZERINTEM

A szakértő könnyen meglátja a különbséget a viperák, no meg a siklók mintázata között. A laikus, aki viszont életében nem találkozott még két seprűnyél vastagságú, száznegyven centi hosszú tekergő és sziszegő „fenevaddal”, érhetően minden azonnal megtalálható telefonszámot felhív, hogy segítséget kérjen. Kissé talán bonyolult a rendszer, ha négy telefonhívás sem elegendő a valóban illetékes, valóban szakavatott személy megtalálásához. Mert mi van akkor, ha a vasvilla alatt tekergőző hüllő valóban képes marni, miközben mi éppen a neten keressük az egyik rá nem érő szakértő után a következő „illetékes” telefonszámát?

 

Frissítés: A katasztrófavédelem nem foglalkoztat vadállatbefogót

Fejér megye (kl) - Ha a 105-ös segélyhívó számon a katasztrófavédelem műveletirányítási központjába veszélyes állatokkal kapcsolatos bejelentés érkezik, a hívást fogadó ügyeletes intézkedik a megfelelő állatbefogó kiértesítéséről – tájékoztatta a feol.hu-t a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF).

Valamennyi katasztrófavédelmi igazgatóság rendelkezik az ezekben az esetekben intézkedő szakemberek elérhetőségeivel – fogalmaz a szervezet kommunikációs szolgálata.

A szervezet közleményével azt követően állt elő, hogy a Fejér Megyei Hírlap és a feol.hu-ra hivatkozva több országos médium is megírta: egy nagyjából száztíz centiméteres kígyót tartott egy órán át sakkban egy fehérvári olvasónk és kisfia, akik hiába telefonáltak fűhöz-fához, nem kaptak segítséget, végül a hazaérkező apa oldotta meg a helyzetet.

A közlemény fontosnak tartja kiemelni: az elmúlt időszakban több helyen is hír jelent meg a médiában a (fehérvári üggyel kapcsolatban is nyilatkozó) Both Zoltán vadállatbefogó tevékenysége kapcsán, ezek némelyike tévesen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársaként tünteti fel. Both Zoltán nem tagja sem a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek, sem pedig a katasztrófavédelemmel szorosan együttműködő önkéntes mentőszervezeteknek, és korábban sem volt az. A katasztrófavédelem tehát nem áll semmilyen kapcsolatban Both Zoltánnal, és más állatbefogót sem foglalkoztat – szögezi le a közlemény.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!