Kik is laknak az erdőben?

Az elmúlt időszakban lapunkat is több olyan személy kereste meg, köztük roma és nem roma származásúak egyaránt, akiknek menniük kellett a város bérlakásaiból, mivel lejárt a határozott időre kötött bérleti szerződésük. Az önkormányzat ugyanis egy ideje csak határozott időre, néhány évre szóló szerződéseket köt - teljes politikai konszenzussal - arra hivatkozva, hogy a bérlakások betöltsék tényleges funkciójukat, miszerint átmeneti segítséget jelentenek a bérlők
számára.

Az önkormányzat korábbi tájékoztatása szerint a városvezetés célja a bérlők fluktuációjának előmozdítása, hogy minél több rászorulónak segíthessen időlegesen egy-egy lakás, és ne csak egyetlen családot évtizedeken át.

Horváth Aladár (j) már többször járt Fehérváron, hogy meghallgassa a családokat

Mindebből következően több család bérleti szerződése járt, jár le mostanában, Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, a Roma Parlament elnöke pedig, amint arról tegnap beszámoltunk, azért érkezett Fehérvárra, mert húsznál is több olyan család kérte a segítségét, akiknek el kellett hagynia a bérlakásokat. A város honlapján is megjelent önkormányzati álláspont szerint a Horváth Aladár közösségi oldalán említett négy kilakoltatott családdal összefüggésben - akik az erdőben találtak menedéket -, illetve a további 22 családot érintően az állapítható meg, hogy az erdőben hat, nem roma származású hajléktalan tartózkodik. Ők több éve a kríziskezelő központ nyilvántartásában és gondozásában vannak. Mindezek alapján visszutasítja az önkormányzat a romajogi aktivista állítását, miszerint példás, polgári, keresztény életet élő , tartozással nem rendelkező családok az utcára kerültek, ez egyértelműen valótlan, a jogcímmel rendelkező bérlők mind-
egyikét elhelyezték. A városháza számítása szerint a szociális jellegű kedvezményrendszereken keresztül a bérlők lakhatását az önkormányzat, azaz a székesfehérvári lakók közössége - csak a kedvező, jóval a piaci ár alatt meghatározott szociális lakbérmérték meghatározásával - nagyságrendileg évi 200 millió forinttal segíti.

Székesfehérváron egyébként ezeregyszáz bérlakás van jelenleg a város tulajdonában, amiből mintegy hétszázat szociális alapon, azaz a piacinál jóval olcsóbban adnak bérletbe. Költségelvű bérlakásból, azaz amikor a lakbérből származó bevétel legalább fedezi a lakás karbantartását, fenntartását, háromszáz darab van. Piaci elvű bérlakás pedig, azaz amely hasznot termel, mindössze harminc.

Az önkormányzat hangsúlyozza, semmilyen nyilvántartása nincs arról, ki roma és ki nem a szociális juttatásokat kapók közül, a származás így a döntéseknél sem játszik semmilyen szerepet. A roma önkormányzat felmérése szerint a romák 95 százaléka a közösség tulajdonában lévő szociális bérlakásokban lakik.

Horváth Aladár lapunk kérdésére elmondta: levélben kért egyeztetést Cser-Palkovics András polgármestertől, s fölhívta a roma vezetők figyelmét, szakmai hiba lenne cigánykérdést kreálni. Helyszíni látogatásai során - közölte - július 13-án és 20-án, 22 család írásban, négy hajléktalan erdőlakó szóban bízta meg jogaik és érdekeik képviseletével. A legutóbbi megbeszélésre, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat épületében került volna sor, de oda végül nem engedték be őket - tudtuk meg.