Az állami területek eladása ellen tiltakoznak, a Magoszt is tetemre hívják

A Kossuth téri hársfánál meghirdetett akción aránylag kevesen vettek részt, de a kezdeményezők olyan ismert személyiségeket vonultattak fel, akik az utóbbi években országos hírre tettek szert az állami földek „baráti alapú” bérbeadása ellen tiltakozva.

„Alulírott magyar állampolgárok, a magyar állami földek tulajdonosaiként ezúton kinyilvánítjuk, hogy az állami földek eladásához nem járulunk hozzá. Továbbá kinyilvánítjuk, hogy az állami földek jelen kormány általi kezelését elfogadhatatlannak, egyenesen nemzetellenes bűnnek tartjuk. Követeljük, hogy a 2011 októbere óta zajló színlelt és törvényellenes ál-pályázati rendszer „nyerteseivel” megkötött szerződéseket semmisítsék meg, és az állami földeket a 2012-ben közmegegyezéssel elfogadott Nemzeti Vidékstratégia szerint a gazdákkal érdemi egyeztetésben kialakított, tisztességes pályázati eljárás útján az NFA-törvény birtokpolitikai irányelvei szerint hasznosítsák!” Így szól az az aláírásgyűjtő ív, amelyet először Ertsey Attila, az Élőlánc Magyarországért ökopárt egyik és Ács Sándorné, a szervezet másik elnökségi tagja, a kishantosi vidékfejlesztési központ vezetője, Ángyán József professzor, aki az állami földek bérbeadásának gyakorlata miatt mondott le az előző kormányzati ciklusban államtitkári rangjáról és Nagy Béla enyingi gazda írt alá.

– Az állami földvagyon privatizációja nem közérdek. Az sem, hogy olyanok jussanak közpénzen földtulajdonhoz, akik a föld bérleti jogát csalárd módon vagy jogtalanul kapták meg. A titkosított, alkotmányos aggályokat is felvető pályáztatás miatt nem is tudható, hogy a jelenlegi bérlők mely hányada jutott ilyen módon bérleti joghoz, de hogy vannak ilyen esetek, azt igazolja egyebek közt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ javára szóló jogerős ítélet, amely szerint egy pályázat nyertese még csak pályázni sem volt jogosult – érvelt Ácsné.

Az egyre szélesedő mozgalom kielegyenafold.hu honlapja úgy fogalmaz: „Mert ha valaki elhiszi, hogy az a magyar gazdálkodók és a magyar föld védelme, hogy odaadjuk ajándékba az állami földvagyont a műkörmösöknek, tetőfedőknek és milliárdos gázszerelőknek – az sürgősen menjen orvoshoz.”

A fő gond az, hangzott többször, hogy az új Földtörvény szerint az állami földekre a Nemzeti Földalapra vonatkozó törvény vonatkozik, az pedig lehetővé teszi azok eladását, tehát a kormány az Országgyűlés nélkül, egyetlen tollvonással dönthet.

Ácsné Sándorné, annak az Élőláncnak az elnökségi tagjaként, amely – ma az agrárkormányzat és a kamara vezetését adó – Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) szövetségben korábban gazdatüntetéssel is a Fidesz mellett kampányolt, most felszólította egykori partnerét, hogy ezzel a felelősséggel most, még időben nézzenek szembe.

Az Élőlánc a Civil Összefogás Fórumához (CÖF) és Békemenet Egyesülethez is nyílt levelet írt, s abban azt kéri, nyilatkozzanak az állami földek eladásával kapcsolatban, s tegyék közzé álláspontjukat a nemzeti vagyon stratégiailag nélkülözhetetlen részét képező 500-1000 milliárd értékű földvagyon „kedvező feltételekkel” való – azaz kvázi ingyenes privatizációjáról – melyről a kormány a MAGOSZ kezdeményezése alapján akár már augusztus 18-án, azaz ma is dönthet.