Köszönetet mondtak az ápolóknak - kitüntetéseket adtak át

Február 19-e hivatalosan 2014. óta a magyar ápolók napja. Idén ráadásul bicentenáriumot is ünnepelnek: e napon 200 éve született Kossuth Zsuzsanna, a magyar ápolás legendás alakja.

Ez alkalomból rendezték a városi ünnepséget, amelyen az ápolók és az ápolói hivatás előtt tisztelegtek a résztvevők.

A Kossuth Zsuzsa emlékünnepség keretein belül hétfőn átadták az ápolói szakma kitüntetéseit a Hiemer-házban. A Magyar Ápolási Egyesület elismerő díszoklevelét Bokorné Sike Erika, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megyei elnöke adta át, ezúttal Andavölgyiné Tóth Mártának, Molnárné Bali Mónikának és Juhászné Bordács Veronikának.

Fotó: Koppán Viktor

– A mindennapi élet sodrában, minden bajtól mentesen nem mindig tudjuk átérezni az ápolói hivatás fontosságát, azonban amikor az egészségünkből veszítünk, és segítségre szorulunk, rögtön mély tartalmat nyer – hangsúlyozta Brájer Éva alpolgármester ápolóknak szóló köszöntőjében, melyet így fejezet be:– Évtizedek óta agyonszaggatott téma az egészségügy. A felszín alatt azonban, bármi történik is, sokezer ember éjt-nappallá téve teszi a dolgát fáradhatatlanul. Tisztelet érte, köszönjük!

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke hozzátette:

– Nem elegendő egy dátumot ünnepelni, de tartalommal is meg kell tölteni. Szolgáljuk a társadalmat, a ránk bízott lakosságot. Olyan szolgálat ez, ami más mesterséggel nem  hasonlítható össze - ez az üzenet, ami tartalommal tölti meg e napot -– majd feltette a kérdést a jövő kapcsán: lesz-e ki  dolgozzon, tudjuk-e, hogyan látjuk el a feladatokat?

– Ez az idei és a következő évek legnagyobb kihívása. Bármilyen programot, ösztöndíj rendszert alakítunk ki az ápoló képzésben, nem szabad elfeledkezni a felfutási időről, amely minimálisan is 2-3 év – ezután pedig még rávilágított: tavaly a bérfelzárkóztatási program tekintetében történt meg az első lépés, de továbbiakat is  szorgalmaznak.

Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi és Oktató Kórház főigazgatója megnyitóbeszédében így fogalmazott:

– A hivatásról és a küldetésről szól ez a szakma, melyben olyanok dolgoznak, akik még egy fárasztó nap végén is tudnak mosolyogni és odafordulni a rászorulókhoz.   Mindennap bebizonyítják,  hogy érdemes azt a harcot folytatni, amit egy intézmény élén a jövőnkért, a betegekért teszünk. Azt kívánom, hogy  a derűt és mosolyt, őrizzék meg, de a hitet is, amely továbbviheti a folyamatot, az ápolói szakmát,  szintén őrizzék meg, mert ez mindnyájunk elemi érdeke.