Közoktatás: a PSZ tart attól, hogy elveszhet a sokszínűség

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Fejér megyei titkári értekezletet tartott csütörtökön délelőtt a Bory Jenő Általános Iskolában. A találkozón részt vett az országos szervezet két alelnöke, Szabó Zsuzsanna és Gosztonyi Gábor, akik a közoktatás kapcsán hónapok óta zajló érdekegyeztetés jelen állapotáról tájékoztatták a kollégákat. Az illetékes miniszter, Balog Zoltán a héten nyújtotta be a Parlamentnek az oktatási törvényeket módosító csomagot. Ez egyebek mellett tartalmazza, hogy az állami fenntartónál összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat, a pedagógusok pedig differenciált béremelést kaphatnak.

Szabó Zsuzsannát arról is kérdeztük, hogyan értékeli a szakszervezet a kormány tervezetét, s azt a helyzetet, ami mára a demonstrációk, a sztrájk után kialakult.

Szabó Zsuzsanna hangsúlyozta: a minőségi, jól működő közoktatás társadalmi kérdés
Fotó: Koppán Viktor

Az alelnök felidézte lapunknak: – A PSZ már tavaly novemberben szervezett egy fórumot. Az ott fölvetett témákból, problémákból a decemberi kongresszusunkra összeállítottunk egy előterjesztést, amelynek alapján később megfogalmazódott az a 25 pontos követeléslista, amely aztán a kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások alapját képezte – beszélt az előzményekről Szabó Zsuzsanna, aki hozzátette: a közoktatás halaszthatatlan átalakításának szükségességére mégis a miskolci Hermann gimnázium nyílt levele hívta föl igazán a társadalom figyelmét. Ehhez országszerte sokan csatlakoztak, elindult egy összefogás, jöttek a demonstrációk, alakultak támogató civil mozgalmak – például a Civil Közoktatási Platform, amelynek a PSZ is tagja –, majd április 20-án országos sztrájk volt. Közben a kormány létrehozta a köznevelési kerekasztalt, amelytől azonban a PSZ távol maradt, mert a Sztrájkbizottság révén külön tárgyal. Így jutottunk el az érettségi időszak kezdetéig, s lassan jön az év vége, de az alelnök szerint ez nem jelenti azt, hogy megállnak. Nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy mindjárt kitör a nyári szünet, és akkor szeptemberig nem történik semmi.

– A köznevelési törvény tervezett módosításaiban sajnos nem látjuk viszont az eddigi szóbeli tárgyalásaink eredményeit. A KLIK átalakításának jelenlegi tervével nem tudunk egyetérteni. Az államosítás miatt ugyanis elvinnék helyből a fenntartás, működtetés jogát, még onnan is, ahol ez eddig működött. Fontos lenne, hogy az önkormányzatokhoz tartozzanak az iskolák, hiszen így szorosabb lehet a kapcsolat. Az államosítás teljesen eltávolítja a településektől az oktatási intézményeket – fogalmazott Szabó Zsuzsanna, aki szerint mindez azért is veszélyes, mert ha elveszik az eddigi sokszínűség, jöhet a szabvány működés, a szabvány oktatás, a szabvány gyerek. Az, hogy az iskolák igazgatóit a tervek szerint az eddigi javaslattételi jog helyett csak egyetértési jog illetné meg a pedagógusok alkalmazásánál, az alelnök szerint hiba. Hiszen ők tudják igazán, ki az, akivel majd jól együtt tudna dolgozni a tantestület. A PSZ ezután is az intézmények és az igazgató autonómiáját szorgalmazza.

A pedagógusok kötelező óraszámának kérdésénél a szakszervezet egy fix, meghatározott számot tartana elfogadhatónak a 22-26 közötti változatnál. Így lenne egy egységes, meghatározott alap, az afölötti plusz órákért, feladatokért pedig túlórapénzt kellene fizetni. A gyerekek óraszámainak kapcsán továbbra is fő követelésük a terhelés csökkentése, korosztálytól függően, hiszen a tanulók most szinte egész nap az iskolában ülnek. A 16 óráig tartó kötelező bent tartózkodást nem támogatják, mert a diák így alig tölt időt a családdal, s túlságosan elfárad, főleg, ha ezután még külön órákra is jár.