Hírek

2016.09.04. 17:50

Közös akaratból szépült meg

Ercsi - Felavatták és újraszentelték szombaton Eötvös József író és kultúrpolitikus kápolnáját Ercsiben.

Klecska Ernő

A felújítást kezdeményező L. Simon László országgyűlési képviselő megnyitójában köszönetet mondott a segítőknek, így az Emberi Erőforrások Minisztériumának a 70 milliós támogatásért, a Fejér Megyei Hírlapnak, amely tél végi jótékonysági bálja bevételével járult hozzá a munkákhoz, valamint a felújítást koordináló Forster Központnak.

Balog Zoltán miniszter azt hangsúlyozta, hogy szükség van abszolút mércékre, olyan személyekre, akik mércét adnak. Szerinte ilyen ember Eötvös József, aki a 48-as,majd a kiegyezés utáni kormányban is vallás-és közoktatásügyi miniszter volt, Elnökölte a Kisfaludy Társaságot és a Magyar Tudományos Akadémiát.

Győri Máté, a város polgármestere elmondta: három sebtől - a bezárt cukorgyárat és laktanyát, valamint ezt az épületet említette - szenvedett a város, most azonban egy gonddal kevesebb  Fotó: Molnár Artúr

A kápolnát Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök szentelte újra. Megújult a nemzeti közadakozásból épült, Ybl Miklós által tervezett obeliszk, valamint a partoldalban lejjebb található Mária kegyhely is.

Báró Eötvös József író, költő, politikus, államférfi 1813. szeptember 3-án született Budán. Mivel otthon német nyelvű anyjával tanult és rosszul beszélt magyarul, apja nyilvános gimnáziumba íratta Budán, és a jakobinusokkal elítélt Pruzsinszky Józsefet fogadta mellé nevelőnek, aki megalapozta szabadelvű gondolkodását.

1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett. A pozsonyi országgyűlésen találkozott Kölcseyvel, Széchenyivel, Deákkal, írásaiból tartotta el magát.

Eötvös politikusként harcolt a feudális intézmények ellen, a jobbágyfelszabadításért és az ország demokratikus átalakulásáért. 1840-ben Szalay Lászlóval indította el a Budapesti Szemlét, s Kossuth Pesti Hírlapját védve Széchenyivel is szembeszállt. Az 1843-44-es országgyűlésen Batthyány Lajossal a centrista ellenzék vezetője, Reform című 1846-os könyve a korszellem legjobb kifejezője. 1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektől, emigrált.

1851-ben hazatérve ismét részt vett a közéletben, 1856-tól az MTA alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy-társaság újjászervezésében. Ausztria egységéről és Magyarország különállásáról írt 1859-es tanulmányai a kiegyezés irányába mutattak. 1861-től kiadta a Politikai Hetilapot, Deák Ferenc híveként részt vett a kiegyezést előkészítő munkákban. 1865-ös írta tanulmányát A nemzetiségi kérdés címmel. Ebben kifejtett terveit nem tudta a későbbi törvényben megvalósítani.

1867 után - egyedüliként a 48-as miniszterek közül - az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén. Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést. 1871. február 2-án halt meg Pesten.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!