Küldetésének érzi a Seuso-rejtély megoldását

A ma már független alkotó a Magyar Televízió munkatársaként 1992-től kezdett foglalkozni a Seuso-film gondolatával. Abban az időben még nagyon kevesen tudtak az országban a pannóniai kincs rendkívül érdekes kálváriájáról és megtalálója, Sümegh József tragikus haláláról. Az oknyomozó dokumentumfilm forgatására 1996-97-ben került sor, és még 1997 őszén az MTV levetítette a filmet A Seuso-kincsek rejtélye címen. A feltáró jellegű alkotás izgalmasan kutatja és bogozza azokat a szálakat, amelyek a páratlan kincsleletnek a Fejér megyei megtalálásától az országból való kicsempészéséig, s a kincs külföldi birtoklóival való pereskedésig vezettek, súlyos bűncselekményeken és jogi tortúrákon keresztül. A történet szereplői és tanúi részben a Székesfehérvárhoz közeli Polgárdiban, Kőszárhegyen és Szabadbattyánban élő emberek, akik látták a föld alól előkerült szürkés fekete tálakat, kancsókat és egyéb edényféléket, de nem voltak tisztában az értékükkel.

Dézsy Zoltán újabb leleplezésekre készül filmjének folytatásában
Fotók: Dézsy Zoltán archívuma

A krimivel ötvöződött kincses témában régóta benne volt a folytatás lehetősége. Dézsy Zoltán erről nemcsak különböző fórumokon és a vele készült interjúkban tett említést, hanem tovább kutatta az összefüggéseket, s azokat a személyeket, akiken keresztül közelebb jut a késő római ezüstkollekció rejtélyeihez. Az izgalmas munkán túl szenvedélyévé vált az igazság felfedése, a világhírű kincsleletre árnyékot vető sötét háttér - gyilkosság, csempészet, csalás - felderítése a máig büntetlen elkövetőkkel együtt.

Dézsy Zoltán az utóbbi hetekben filmes stábjával több helyszínen forgatott a megyében: a polgárdi-kőszárhegyi bányában, e körzet egy régi borospincéjében, a feltételezett Seuso-palota Szabadbattyán és Úrhida határában található régészeti területén és járt a polgárdi temetőben is.

- Felkerestem Sümegh József és a szintén meggyilkolt Brizs Károly sírját, valami azt súgta, küldetésem van a Seuso-rejtély megoldásában - árulta el személyes motivációját. Megemlítve azt is, hogy a sokak által várt dokumentumfilm folytatásával Székesfehérváron debütál április 25-én este hét órakor a Hiemer-házban. Ezután Fehérváron és az ország mozijaiban is vetítik a filmet, majd ősszel a Duna Televízió tűzi műsorra.

A filmes stáb több helyszínt is felkeresett a megyében. Egyebek között jártak a polgárdi-kőszárhegyi bányában és egy  szárhegyi borospincében is forgattak

Igaz, a közeli premierrel egy időben nem várhatunk áttörést az ezüstkészlet még ismert hét darabjának a megvásárlásban az angol főnemestől, Lord Northamptontól. Bár Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter a következő bejelentést tette április 7-én tartott sajtótájékoztatóján: a kormány törekszik arra, hogy a Seuso-kincs következő részletét is magyar tulajdonba vegye . A film folytatását több szempontból is időszerűnek tartja a rendező:

- Dokumentumfilmem első része két évtizede készült, azóta rengeteg új fejlemény történt és úgy éreztem, itt az idő leforgatni a film második részét. Az aktualitást az adja, hogy a kincs legszebb darabjait Magyarország visszaszerezte. Együtt örülök mindazokkal, akik két évtizeden keresztül napirenden tartották az ügyet, és küzdöttek visszaszerzéséért. Fantasztikus, hogy a Nemzeti Múzeum idén állandó kiállításon mutatja majd be a kollekciót. Ez önmagában több mint másfél évezrednyi időutazás.

Ennek az óriási időtávlatnak csak apró töredékéig kellett visszaforgatni az idő kerekét a filmesnek, hogy választ keressen a Seuso-kincs és megtalálója körül indukálódott eseményekre. Mégsem volt egyszerű dolga, feltételezve, hogy közel négy évtizede szervezetten és hivatásszerűen szövetkeztek a titkosszolgálatok azoknak a körülményeknek a titokban tartására, amelyek között tragikusra fordulhatott Sümegh József sorsa a kincsek miatt.

- Beszéltem a potenciális gyilkossal. Tudjuk, kinél voltak egy időben a kincsek, s ő kit kért meg arra, hogy átcsempéssze a határon Sok meglepetés lesz a filmben - ígéri Dézsy Zoltán, aki nyilván egyelőre nem akar lelőni minden poént.

A  Sümegh Józsefet alakító szereplő és a Polgárdiban álló ház, ahol a kincs megtalálója élt

Azt még elárulja, egy gazdag magyar gyűjtő is képbe került a Seuso-kincs kapcsán. Szerinte tény az is, hogy a Seuso-ügyben szerepet játszott az orosz vonal. Megerősítette, tudomása van arról, hogy az ukrán Violity Aukciós Régiségek által értékesített ezüstkancsókat, amelyek hasonlítanak a Seuso-készlet egyes darabjaihoz, sohasem vitték ki Magyarországról, a legalizálás érdekében formálisan hirdették meg az interneten árverésre. A megvásárlójuk magyar gyűjtő, akivel szintén beszélt, de újból nem tudta megkeresni, mert közben börtönbe került.

A rendező-riporter oknyomozása mellett játékfilmes eszközöket is felhasznál a dokumentumfilmben. A Seuso-sztori szempontjából legfontosabb események - mint például a kincs megtalálása és a borospincében történt gyilkossági jelenet - rekonstruálására tesz kísérletet, úgy, hogy szereplők bevonásával eljátsszák a történteket.

A Seuso-kincsek rejtélye második részéről Dézsy Zoltán egy rezümét is közétett, a következő gondolatokkal zárva: A dokumentumfilm nemcsak a meggyilkolt sorkatona, Sümegh József történetét követi nyomon, hanem bepillantást ad a sírrablók és orgazdák, a műkincskereskedők és gyűjtők titkos világába is. S nemcsak a Seusoról szól, hanem az elmúlt évtizedek Magyarországáról.