Látványmalom is lehetne

Nagyjából húszmillió forint kellene ahhoz, hogy a Király sori tanmalom, Európa egyetlen faszerkezetes gőzmalma ismét működjön és részt vehessen a molnárok képzésében. A működési és egyéb engedélyeket, a gépek szükséges javítását is tartalmazó összeg első hallásra nem tűnik kevésnek, ám amikor Barna József, a Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola igazgatója ehhez hozzáteszi, hogy működése idején közel 90 millió forint volt a malom éves forgalma, már láthatjuk, nem kirívóan magas összegről van szó.

Az iskola igazgatója egyébként a napokban találkozott az iskolát augusztus óta működtető Vidékfejlesztési Minisztérium szakembereivel, hogy az aktuális kérdésekről, a képzésekről tárgyaljanak.

– Egyelőre adatokat kértek a malom fenntartásának, újraindításának költségeiről. A döntés viszont már megvan arról, hogy jövő szeptemberben két év után újraindíthatjuk a molnárképzést, miután a regionális fejlesztési és képzési bizottság is úgy látta, piacképes, keresett szakmáról van szó – összegez az igazgató, aki hangsúlyozza, nem tömegipari szakmunkásokat, hanem olyan molnárokat szeretnének képezni, akik megállják a helyüket az egyre szaporodó kis magánmalmokban és az élelmiszer alapanyaggal foglakozó vállalkozásokban.

Mindehhez viszont szükségük lenne saját gyakorlati helyre, azaz a gőzmalomra, hogy a szakma komoly tudást igénylő fogásait is át tudják adni.

Ahogy Hraska Imre, a tanmalom egykori vezetője fogalmaz: – Azt bárki meg tudja tanulni, melyik gombot kell megnyomni egy teljesen számítógépvezérelt malomban az őrlés indításához, ám azt, hogy a liszt miért nem lett olyan minőségű, mint amire számítottak, csak az tudja, aki egy hagyományos malomban végignézi, megérti e folyamatot.

Barna József, az iskola igazgatója bizakodó, ám a labda most a minisztériumnál és kisebb részben a tulajdonos önkormányzatnál pattog (Fotó: Házi Péter)

A minisztérium működtetésében egyébként negyven élelmiszeripari intézmény van, Barna József állítja, az összes iskolát el tudnák látni kiváló minőségű liszttel. Ha ez az együttműködés megvalósulna, s mellette a fehérvári önkormányzat mint az ingatlan tulajdonosa, ugyancsak részt venne például egy múzeum, egy látványpékség kialakításában, a malom működése hosszú távon is biztosítva lenne.

Az igazgató bizakodó, ám a labda most kisebb részben a tulajdonos önkormányzatnál, nagyobb részben pedig a minisztériumnál „pattog”. Mindenesetre legkésőbb jövő tavaszig dönteni kell a malom jövőjét illetően, a szeptemberi tanévkezdésig ugyanis három-négy hónap mindenképpen kell az újraindításához.

A tettrekész emberek már megvannak hozzá.