Leterheltség, túlszabályozás – hogyan kéne változtatni? A pedagógus szakszervezeti elnök a napi fennakadásokról

Országos mozgalommá dagadt a közoktatás átalakításának alulról jövő kezdeményezése, amely egy miskolci gimnázium nyílt levelével kezdődött. A kormány, a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, így a tankerületi fórumok után a fővárosban összeült az első köznevelési kerekasztal.

A hírekből kiderül: a résztvevők (a kormány és a pedagógusok, köznevelésben dolgozók képviselői), több azonnali intézkedésben is megállapodtak, az egyik érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Szakszervezete (amelyik kedden nem ült le a többi partnerrel a tárgyalóasztalhoz) azonban továbbra is tüntetésre készül szombaton. Mint Fejér megyei elnöküktől, Jámbor Ferencnétől megtudtuk: a keddi állapot szerint körülbelül 400 fő (akár szülők is a pedagógusok, oktatásban dolgozók mellett) indulhat majd szombaton a budapesti tüntetésre.

Jámbor Ferencné, a PSZ Fejér megyei elnöke vezetőként és tanárként is tapasztalja a hiányosságokat, gondokat
Fotó: Molnár Artúr

A tervek szerint 10 busz indul Fehérvárról, Pusztaszabolcsról, Dunaújvárosból, Mórról, Bicskéről, Sárbogárdról. Arról, mi a véleménye az első kerekasztal eredményéről, az úgynevezett azonnali intézkedésekről (például: átalakul a KLIK, rendezik az elmaradt jövedelmeket, az intézmények igazgatói a gazdálkodásukat segítő kártyát kapnak), így nyilatkozott: megint nem átfogó, jól előkészített döntések születtek, ezért kevésnek tartja azt, amiben megállapodtak. Rendszerszintű változtatásokra lenne szükség, ezeket azonban nem lehet egyik napról a másikra, tervezés nélkül végrehajtani, ráadásul a terveket– ahogy az a korábbi törvényben szerepel – a kormánynak az érdekképviseletekkel is át kellene mindig beszélnie. Ráadásul azt sem lehet tudni, meddig ül majd össze a kerekasztal, bár a tervek most 2 heti találkozókról szólnak. Rendszerszintű változtatás alatt Jámbor Ferencné főleg a fenntartás mikéntjét érti, vagyis azt: az általános és középiskolákat fenntartó központi szervezet, a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), és annak helyi, járási központjai alakuljanak át. Az iskolák igazgatói pedig kapjanak újra nagyobb önállóságot, hogy dönthessenek például arról: ha kell, beszerzik a nyomtatóból hiányzó papírt, s ehhez persze költségkeretük is legyen. Ez ugyanis 2013, a KLIK-ek létrejötte óta jóval bonyolultabb folyamat, mivel a központon keresztül kell mindent igényelni. Vagyis nem mindent, csak azt, ami a fenntartáshoz tartozik. Merthogy van a működtetés is, ami viszont maradt helyi fenntartásban, az önkormányzatoknál.

Erre jött létre a SZIK (Székesfehérvári Intézményi Központ). Ha tehát mondjuk, kiég egy égő, akkor a vezetők sokszor nem tudják, kitől is igényeljék azt, ha pedig végre eldől, akkor akár napokig, hetekig eltarthat a folyamat. (Jó néhány pedagógustól hallottam korábban hasonló panaszt a KLIK-re, s azt: szinte a semmiből kell gazdálkodniuk, mert nem kapnak pénzt arra, amit igényelnek - a szerk.). A másik hatalmas gond a szakszervezeti elnök szerint (aki amúgy igazgatóhelyettes egy általános iskolában, s heti 6 órában tanít is, így tapasztalja a vezetői és a tanítói problémákat) a gyerekek leterheltsége. Egy 6-7 éves kiselsősnek egyszerűen sok a heti 25 kötelező óra, főleg, hogy a már szintén kötelező egész napos iskola miatt 8-4-ig bent kell maradni az intézményekben. (Ahol egyébként ez idő alatt különböző szakkört, különórát biztosítanak számukra, tehát még az is fáraszthatja őket). A magasabb évfolyamoknak is fárasztó azonban a tanórák mennyisége és a sok kötelező anyag.

Ami a béreket illeti, azok kapcsán Jámbor Ferencné elmondta: most elsősorban nem a pedagógusokról van szó, hanem az oktatást segítők (például iskolatitkárok, dajkák, takarítók, pedagógiai asszisztensek, informatikusok, portások stb.) fizetéséről, mert az 2007 óta nem emelkedett. Az óraszámokra kitérve kiderült: mivel heti 32 órás kötelező bent tartózkodás van az intézményekben, összesen 8 olyan óra marad a 40 órás munkahétből, amit a pedagógusok a különféle versenyeken, rendezvényeken, stb. a diákokkal együtt töltenek.  S akkor a dolgozatjavítással, adminisztrálással, felkészüléssel töltött időt még nem is említettük Szóval túlzás lenne azt állítani, hogy a tanárok munkaideje délben lejár.

S hogy van tavaszi, őszi, nyári szünet? Erről Jámbor Ferencné azt mondta: 1 évben összesen 46 nap szabadságuk van, ami bizonyos kor és munkával eltöltött év után már más szférában dolgozó munkavállalónak is összejöhet. A nyári szünet sem akkor kezdődik és ér véget nekik, mint a diákoknak, hiszen bőven akad intéznivaló, ráadásul a pedagógusok akár nyáron is berendelhetők az intézménybe. Ő például heti egy ügyeletet adott tavaly vezető társaival – tette hozzá csöppet sem panaszkodva Jámbor Ferencné, aki délután 5 órai távozásom után még folytatta a szombati tüntetés szervezését.