2016.04.22. 08:18
Letettem a terheket - El Camino 50 felett
Csákvár – Mindenki másért indul el az El Camino-n. Az 52 éves Stegmayer Erzsébetnek is megvolt rá a jó oka. A napokban tért haza az útról, mely megviselte s felemelte őt.
Kora tavaszi időben indult s a havas, esős hágókon, Galícia zöldellő tájain keresztüljutva tért vissza otthonába, megváltozva, felfrissülve egy új, egészen más tavaszba Stegmayer Erzsébet a napokban. A Szent Jakab-út 400 kilométeres változatát megjárva ugyanis nem rég tért haza Csákvárra. Mindenki az útról kérdezi, s amikor meglátja, azt mondja: nem tudja mi, de valami megváltozott benne, rajta. Nyugalom és béke veszi körül. De vajon mit adott neki El Camino? – erről kérdeztük.
Fotók: Stegmayer Erzsébet
– Régóta foglalkoztatott az út gondolata, s végül januárban döntöttem el, hogy megyek – meséli Erzsébet, aki mindennapjait egy csákvári patikában tölti. – Éreztem, hogy ki kell szakadnom kicsit a hétköznapokból, 52 éves vagyok, a munkahelyem, családom miatt azonban a 800 kilométert nem engedhettem meg magamnak – kezdi Erzsébet, aki március 29-én indult s két hét múlva ért Santiagoba. – Egyrészt a hitem miatt indultam el, másrészt pedig elfáradtam, sokat dolgoztam, s ezért lelki felüdülésre volt szükségem. Csak magam lenni – ezt akartam. Nem könnyű az út, különösen ha egyedül megy valaki. Többször éreztem úgy, főleg a hegyekben, ahol havazott, a hágók, meredek emelkedők tövében, hogy ezt nem tudom megcsinálni. De megcsináltam! Volt olyan, hogy szakadt az eső, fáradt voltam, leültem a sziklák tövében és azt mondtam, ennyi volt. Aztán 5 perc múlva elindultam, valahonnan erőt kaptam. Le kellett győzni a belső félelmeimet is – emlékezik vissza Erzsébet, aki bizonyos helyeken kérte Istent, hogy segítse az úton.
– Csak jó emberekkel találkoztam, mindenki segített mindenkinek, szeretet, béke, nyugalom volt. Nagy feltöltődés volt ilyen téren is, kiszakadni a rohanó, ideges világból. Egy dologra koncentrált mindenki: hogy az aznapra tervezett távot teljesítse – mondja. Erzsébet megkönnyezte az út végét, felszabadult. – Lelki békét ad az út, mindenkinek javasolnám. Rengeteget lehet gondolkodni, főleg, ha egyedül megy az ember. Letettem a terheket, köveket, amelyeket még az elején cipeltem.
