Lopják a termést Fejérben is, amit védeni csak óvatosan lehet

Lassan beérnek a gyümölcsök, zöldségek, csordultig telve az idei nyár minden napsugarával, ízével és gazdagságával. A kiskertek tulajdonosai boldogan szüretelik a hol több, hol kevesebb termést. Illetve van, aki csak szüretelné, mert mire nekiállna, valaki már alaposan megdézsmálta a fákat, bokrokat... Minden esztendőben lesújtva szembesülnek egyesek azzal, hogy vadidegenek lopták meg a nehezen beérő termést az udvarukon.

Így volt ezzel egy Fejér megyei kis település lakója is, aki a közösségi oldalon köszönte úgymond meg „annak a kedves, szorgalmas embernek" a közreműködést, aki a pincéjüknél „segített" összeszedni a szilvájukat. Ráadásul a gyümölcs tolvaj olyan helyen szorgoskodott, ahová rendszeresen kijárnak a tulajdonosok, s amely szépen rendben van tartva. Persze ha kért volna, kapott volna az illető a gyümölcsből, de ilyen kérdés általában nem hangzik el... Jogosan merül hát fel az igény az emberekben, hogy megvédjék azt, ami a tulajdonuk. A magyar jogrendszer kacifántos rendszerében ez azonban nem olyan egyszerű. Emlékezzünk csak arra az esetre, amikor terményeit akarta megvédeni egy férfi, miután megelégelte, hogy évek óta több százezer forintnyi kárt okoztak neki a tolvajok. Áramot vezetett az udvarán belüli kerítésbe, amelynek következtében a háromból egy tolvaj életét vesztette. Akkor gondatlanságból elkövetett emberölés és gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés miatt ítélték el első fokon a férfit. Egy másikat pedig, aki a pincéjében tárolt borába fagyállót öntött, mert tehetetlennek érezte magát a tolvajokkal szemben, 7 év börtönre ítélték. Magyarul túllőni a célon még akkor sem szabad, ha mindezt a saját portánkon tesszük, ahová elméletileg más nem juthat be, csak ha lopni érkezik. Ez pedig nem más, mint az arányosság elve - hangsúlyozta Kerekes Szilvia, székesfehérvári ügyvéd, akit a témában megkérdeztünk.

A szakember rávilágított: az új Büntetőtörvénykönyv egyik legfontosabb újítása a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a jogos védelmi helyzet körébe vonja az úgynevezett megelőző jogos védelmi helyzetet. Azaz a Btk. meghatározza azt, hogy milyen feltételekkel telepíthetünk védelmi eszközöket a magántulajdonunk védelme érdekében. E szerint, áll a Btk. 21-ik paragrafusában, nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

- A legfontosabb tehát, hogy a védelmi eszköz nem lehet élet kioltására alkalmas, illetve, hogy az eszköz sérelem okozó mivoltára és létére figyelmeztetni kell a potenciális támadót – szögezte le az ügyvéd. Aki egyébként a fagyállós ügyhöz hozzátette: ebben az esetben azért nem állapítható meg a jogos védelmi helyzet, mert a "védelmi eszköz", azaz a fagyálló, élet kioltására alkalmas volt, illetve valószínűleg a tolvaj számára nem volt nyilvánvaló, hogy egyáltalán számolnia kéne vele.

Abban az estben pedig – tette hozzá Kerekes Szilvia -, ha valaki például áramot vezet a kerítésébe, és ki is írja rá, hogy " vigyázat, áram alatt a kerítés", akkor, bár már nem rejtett a védelmi eszköz, de az áramerősség függvényében mégis halált okozhat.

Messzire vezető kérdés ezzel összefüggésben az, hogy a védelmi eszköz hatékonyságát a meglétére való figyelmeztetés nem rontja-e? Hiszen mondjuk könnyebb leszerelni, hatástalanítani... - Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell azt, hogy a védelmi eszköz célja nem lehet a sérelem okozása, csakis a potenciális támadás  elhárítása, ha másként nem oldható meg, akkor sérelem okozásával... - tudtuk meg.

Szóval jogos tulajdonunkat megvédeni nem könnyű, ha a magyar jogrendszer arányossági (fogat fogért?) elvét követjük. A legjobb, amit tehetünk, világít rá Kiss Z. Edward, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, ha a szomszédok segítségét kérjük. A szóvivő szerint az ingatlanok védelmére egyébként az általános irányelv az, hogy az ingatlan, illetve az abban lévő ingóságok értékének megfelelően kell beruházni. Ez a kerítéstől egészen a kamerákig terjedhet.

Az „élő kamerarendszer" mellett az igazi technikát, azaz a valódi kamerát is bevethetjük, melynek felvételeit egy esetleges büntetőeljárás keretében a rendőrség feldolgozza.

Mind a kontinentális, mind az angolszász jogrendszer alapját azok az alkotmányos szinten garantált alapjogok képezik, amelyek mind a  jogalkotás, mind a jogalkalmazás szempontjából megkerülhetetlenek. Különösen nehéz feladat elé állítja a jogalkotót az, ha az egyik alapjog érvényesülését csak a másik rovására tudja garantálni. Jelen esetben az élethez és testi épség védelméhez fűződő alapjog ütközik a magántulajdon védelméhez való alapjoggal.

Az alapjogok összeütközése esetén egy szükségességi és arányossági szempontokat figyelembe vevő gondos jogalkotói mérlegelés útján lehet csak egy, a jogrendszer egységét és a jogállamiság érvényesülését garantáló választ találni a problémára. Talán külön magyarázatot nem igényel az, hogy az élet és testi épség védelme prioritást élvez a magántulajdon védelmével szemben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az élet és testi épség védelme nem lenne korlátozható azokban a kivételes esetekben, amikor a jogellenesség talajára lépett jogtalan támadó a más magántulajdona elleni büntetendő cselekménye más módon nem hárítható el a sértett részéről, csakis sérelem okozásával.