Hírek

2016.01.14. 18:47

9 decis étolaj, 4 decis sör és társai: burkolt áremelés vagy a szabadság ára?

Székesfehérvár - A százasnak titulált papírzsebkendős csomag ma már egyre többször csak 90 zsebkendőt tartalmaz, az öblítők, mosóporok kiszerelését pedig már nem is lehet követni.

Házi Péter

A vásárlók a kiszerelések apró lépésekben, szinte észrevétlenül történő csökkentését egyfajta burkolt áremelésnek érzik, talán jogosan. 2009-ig létezett egy jogszabály az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeivel kapcsolatban, ám ezt eltörölték, mégpedig az Európai Uniós jogrendjéhez igazodva. Azóta elszabadult a pokol, sorra jelennek meg a hajmeresztően furcsa méretű kiszerelések.

Minden a cigivel kezdődött: 2007-ben egy fél ország (legalábbis a dohányzó része) háborodott fel azon, hogy a megszokott húsz szál helyett már csak tizenkilenc köszönt vissza a dobozból, miközben az árak is emelkedtek. Azóta azonban „elszabadult a pokol", mostanában már akkor sem rebben meg az átlagos vásárló szeme, ha például 0,9 literes étolajjal, vagy 1,75 literes üdítővel próbálják elhitetni vele, hogy ez bizony az ő érdekében lett ekkora.

Hozzászokni azonban talán soha nem fogunk ahhoz, hogy az évekkel, évtizedekkel ezelőtt még kőbe vésettnek hitt mennyiségeket, a kilós, a literes, az 50 dekás kiszereléseket a szemünk előtt „döngölik földbe" a gyártók. A hétköznapi ember számára mindez egyfajta rejtett áremelés, hiszen azt látjuk, hogy amíg eddig egy liter került mondjuk 500 forintba, mostantól ugyanezt az összeget (vagy még többet) már a kilenc deciért is elkérik.

Éppen ezért azt kérdeztük a fogyasztóvédelmi felügyelőség utódjától, a kormányhivatal alatt működő Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály vezetőjétől, létezik-e még olyan jogszabály, amely szabályozza az eladási méreteket, vagy már semmi sem köti az előállítók kezét?

A fogyasztóvédő azt tanácsolja, nézzük az „apróbetűs részt": a polccímkén e a legtöbb terméknél ott van kilós, literes egységár.

Amint Schneider Istvánné főosztályvezetőtől megtudtuk, valóban létezett korábban egy jogszabály az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeivel kapcsolatban, ám ezt 2009-ben hatályon kívül helyezték: a 25/2000 (VII.26.) GM-FVM rendelet melléklete fogalmazott meg követelményt arról, hogy meghatározott termékeket milyen névleges nettó kiszerelésben szabad forgalomba hozni.

A vásárlók persze hozzászoktak a jellemzően decimális kiszerelésekhez, csomagolási egységekhez. (pl.: 1 liter étolaj; 100 db-os papírzsebkendő stb.) Ma már csak egyes alkoholos italok esetében szabályozzák a kiszerelést, illetve az Élemiszerkönyv írja elő bizonyos kenyerek esetében, hogy annak mekkora súlyúnak kell lennie.

- A változás oka az Európai Unió jogának való megfelelés volt, amely lehetőséget biztosít a gyártók, kiszerelést végzők számára a térfogategység szabad kiválasztásához. Az irányelv lényege pont abban rejlik, hogy a gyártó a megcélzott fogyasztói réteg eltérő szokásainak megfelelően alakíthassa a kiszerelés nagyságát, a termék paramétereit - magyarázta kérdésünkre az elképesztően furcsa kiszereléseket a fogyasztóvédelmi szakember, aki szerint ilyen jellegű panaszokkal még nem keresték meg a fogyasztók a hatóságot.

- A csomagolási egységek sokszínűsége miatt valóban nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vásárlóknak a jelölésekre, mint a régmúltban. A szabályozások minden termék esetében egyértelműen előírják, hogy a nettó tömeget, töltő tömeget, méreteket fel kell tüntetni a csomagoláson (ez alól csak néhány termék jelent kivételt) - tette hozzá Schneider Istvánné. Azaz a korábbinál is hasznosabb ma már a kisbetűs részt tanulmányozni a polcokon, ahol szerepelnie kell, hogy mennyi a kilós, literes, darabos egységára az adott terméknek.

A fogyasztóvédelmi jogszabályok a „burkolt áremelés" kifejezést /kiszerelési nagyság változása miatt sem használják, és nem is használhatják, hiszen néhány úgynevezett hatósági áras terméket, szolgáltatást leszámítva, a kereskedők - a piaci viszonyoknak megfelelően - szabadon állapíthatják meg és változtathatják a termékeik árát. A fogyasztóvédelmi hatóságnak akkor van lehetősége eljárni, ha a kereskedő nem tünteti fel a termékei árát, vagy ha valótlan összeget ír ki.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!