Az Arany János Iskola egyre nyitottabb a fehérváriak felé is

Mások, de tehetséges fiatalok

2013. április 14., 07:39 szerző: Miskei Anita
komment
Székesfehérvár – Van egy különleges hely a városban, s ez az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. A suli nem csupán az itt dolgozó, keményen küzdő pedagógusok miatt, hanem az itt növő, érő, fejlődő gyermekek miatt is más.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Az Arany János Iskola nevét mindenki ismeri a megyeszékhelyen, nem csupán azért, mert ebben az intézményben ép és sérült gyermekek tanulnak, hanem azért is, mert egyre nagyobb szívvel, s egyre bátrabban nyitnak Székesfehérvár és az itt élők felé, sőt, egyre gyakrabban meg is mutatják magukat. Az intézményben már hagyománnyá vált, hogy a költészet napjához kapcsolódva versmondó- és énekversenyt hirdetnek. Idén is így tettek, a napokban az iskola Forrás szobája izguló, pironkodó gyermekekkel telt meg, akik különleges produkcióval készültek. Az intézmény vezetője, Bartyik Mihályné elárulta, ezúttal további meglepetéssel is készültek, ugyanis a versmondók és énekkel készülők mellett hangszeres tehetségkutatón is megmérettethették magukat a legbátrabb tanulók.

Egy iskola, ahol már tavaly is integráltan folyt a verseny, az autizmussal élő tanulók a többi diákkal együtt szavaltak, énekeltek, idén pedig gitárt ragadtak, szintetizátorhoz ültek, hogy megmutassák tehetségüket.

Versmondó- és énekverseny az Arany iskolában

Eszter egy roma dallal és tánccal lepte meg a megnyitón résztvevőket. Az iskola pedagógusai megjegyezték, jövőre talán tánc kategóriában is versenyt rendeznek (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Harmincegy diák állt ki, hogy bizonyítsa tudását, tehetséget a szakértő zsűrinek. Idegen arcok és ismerősök is figyelték a gyerekeket. Hiszen a zsűriben ott ült Csitáry-Hock Tamás, akinek nevét nem csak újságíróként, hanem költőként is jegyzik. Ahogyan ott ült a zsűriben Páll Katalin zenetörténet- és szolfézs tanár is. A gyerekek ugyan izgultak, de az iskola igazgatója, aki a zsűri elnökeként várta a produkciókat, megnyugtatta a gyerekeket. Ahogyan Mile Anikó személye sem fokozta a fiatalok lámpalázát, hiszen bár ma már szakreferensként tevékenykedik, nemrégiben még az intézmény dolgozója volt.

-Szívvel-lélekkel készültek a gyerekek erre a versenyre, ami látszik is rajtuk. Különleges ez számomra zsűritagként is, hiszen ma még mindig ott húzódik a szakadék az épek és a sérültek között – mondta Csitáry-Hock Tamás.

Az intézmény falain belül azonban eltűnik a szakadék, a gyerekeknek nem számít, hogy társuk miben más. Segítik egymást, együtt tanulnak, a versenyre is együtt készültek. A tanárok irányították a felkészülés folyamatát, de azt a szeretetet, mely belőlük a produkció alatt is sugárzott, senki sem taníthatja. Mert az iskola éppen ezért más, ezért különleges. Kívülről kicsit ugyan mogorvának tűnik, szürke falai távolságtartásra intenek bennünket, de ne higgyünk a látszatnak – mondták az intézményben dolgozók. Mert bár az egykori orosz iskolai jegyeket viseli magán az épület, belül melegséget, barátságot sugárzó, s egyre nyitottabb.

A zsűri tagjai kiemelték, örömmel fogadják a gyerekek kezdeményezését, és abban bíznak, a városlakókhoz is eljutnak. Hiszen tehetségek itt is vannak. Aközött a 31 versmondó, hangszeres szereplő és énekes között, s az iskola többi gyermeke között is. A megmérettetésen egyébként a 8-14 éves kor közöttiek szerepeltek, mindannyian jó eredménnyel. Produkciójuk épp úgy lenyűgözte a zsűrit, mint a megnyitó, melyen Eszter, az iskola kisdiákja roma népdalt és táncot mutatott be.

Miskei Anita

2013. április 14., 07:39 szerző: Miskei Anita

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...