Csernobili katasztrófa: egy évtized alatt körülbelül 40 000 kárelhárító munkás halt meg

A máig ható következményekkel járó katasztrófában önmagában az is megdöbbentő, ahogyan az erőmű negyedik blokkjában egy rosszul megtervezett és rosszul kivitelezett, a reaktor biztonságát felmérő tesztet próbáltak végrehajtani. A reaktor konstrukciós hibái, illetve a tesztet végrehajtóoperátorok tevékenységén túl a balesethez további okok is hozzájárultak. A tesztet menet közben el kellett halasztani, ezért olyanok is részt vettek a kísérletben, akik nem voltak felkészítve. Az első robbanás során a reaktort a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétvetette, majd a keletkező hidrogén és szénmonoxid gáz is berobbant. Ez pedig szétrombolta az épületet is.

Az egykor  rohamtempóban felhúzott betonszarkofág bármikor összeomolhat a 4-es számmal jelölt csernobili reaktor körül
Fotó: Éger Ákos

Az akkori Szovjetunió kezdetben titkolni akarta a szörnyű katasztrófát, és ez is súlyos következményekkel járt. Csak külföldi nyomásra, leginkább a Svédország fölé került nukleáris felhő nyomán mért adatok alapján adtak hírt a történtekről. Az akkori szövetséges Magyarországon is bagatellizálni próbálták a veszélyt. Emlékszem, az akkori híradóban ott állt a riporter és a szakember az Erzsébet híd tövénél, és mértek. Csodák csodája, megnyugtató volt az eredmény. Csakhogy sok településen már látható volt az osztrák tévé adása, Ausztriában pedig napi pontossággal ismerték a magyar adatokat.

Egy 2005-ben készült összesítés szerint a robbanást követő hónapokban mintegy 600 000 katonát, tűzoltót, és kárelhárító munkást (férfit és nőt egyaránt) küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a sugárzásnak. Egy évtized alatt körülbelül 40 000 kárelhárító munkás halt meg, főként 30-as és 40-es éveikben járó férfiak. A csernobili likvidátorok katasztrófa után született gyermekei esetében a kromoszóma-károsodás mértéke hétszerese a balesetet megelőzően született testvéreiknél mért értéknek. A pajzsmirigyrák Csernobil közelében élő gyermekek körében a normál szint 80-szorosára nőtt, a születési rendellenességek száma szintén emelkedett, Belorussziában is.

Manapság vannak, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik a tragédia helyszínét, az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna. Emellett gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják. Pedig ott a riasztó adat: a természetbe került izotópok miatt még 24 ezer évig veszélyes terület marad a reaktor környéke. A fölé épített szarkofág pedig ott lesz örök mementóként, mint egy hatalmas síremlék.

A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy hosszú évek után végre az idén elkészül, és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója, utóbbi a katasztrófa által sújtott terület egyik lehetséges hasznosítási módja. A tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.