A két csontsoványra éheztetett kutya ma már boldog nyugdíjas életet élhet

Ahogy azt már korábban megírtuk, a Palotai úton található családi házban már nem lakott senki, csak két kórosan sovány kutya látványa fogadta az állatvédőket és rendőröket még februárban. Az egyik már lábra sem tudott állni a gyengeségtől, úgy emelték ki a házából a reszkető ebet. Az amúgy hatkilós, máltai selyemkutya mindössze másfél kilót nyomott ekkor. A boxernek is kilátszott minden csontja. Előttük csak befagyott vizet és üres tálakat találtak. A nyomozás júliusban lezárult, a rendőrök vádemelést javasoltak az állattartó ellen.

A Fema állatvédői, nevesítve a feljelentő Bíró Zsolt, ezután joggal gondolhatta, hogy hamarosan kitűzik az első tárgyalás időpontját. Mégis, pár nappal később megdöbbentő ügyészségi határozatot kapott kézhez. Ami az első sokk után maradt, az a temérdek kérdőjel és az értetlenség. A Székesfehérvári Járási Ügyészség megszüntette az eljárást, azzal az indokkal, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A határozat arról is rendelkezett, hogy a kutyákat vissza kell szolgáltatni a jogos tulajdonosának. A Fema állatvédői panasszal éltek az ügyészség felé, és szerencsére harcuk a kutyákért és az igazságért nem volt hiábavaló.

A levél hatására a Fejér Megyei Főügyészség felülvizsgálta a Székesfehérvári Járási Ügyészség nyomozást megszüntető határozatát. Magát a panaszt, mint arra nem jogosulttól, ugyan elutasította, de a nyomozati iratokat érdemben felülvizsgálva a korábbi ügyészi határozatot hatályon kívül helyezte, és a járási ügyészséget vádemelésre szólította fel. A főügyészségi határozat azzal indokol, hogy a beszerzett bizonyítékokból életszerűtlen, helytelen és téves következtetések születtek. Az állatkínzással vádolt fiatalember büntetőjogi felelőssége pedig minden kétséget kizáróan megállapítható. Az első tárgyalásra ősszel, az ítélkezési szünet után kerülhet sor. Mi is ott leszünk.

Emlékszem, amikor Bíró Zsolttal már arról tanakodtunk, hogy vajon nyilvános lesz-e a tárgyalás. Aztán jött az ominózus ügyészségi levél. Amikor felhívott a fejleményekkel, hosszú ideig nem voltam más, csak csönd a vonal túlsó végén. Lefagytam. Micsoda? Ez nem állatkínzás? Vissza kell adni a kutyáit? Nincs panaszjoguk? Most pedig azon gondolkodom, hogy a jogszolgáltatást a nyilvánosság vagy az igazság írta felül?