Hírek

2015.04.01. 06:02

Megkezdte a készenlétet a pázmándi önkéntes tűzoltóság

Április elsejétől önállóan is beavatkozhat a pázmándi önkéntes tűzoltó egyesület.

A szervezet három település közigazgatási területén - Vereben, Kápolnásnyéken és Pázmándon - a vállalt készenléti időszakban a hivatásos tűzoltó egységek nélkül, egyedül végezheti a káresemények felszámolását. A pázmándi önkéntes tűzoltóság szerdán nulla órától egy gépjárműfecskendővel és négy önkéntes tűzoltóval állt készenlétbe.

Az önállóan beavatkozó pázmándi önkéntes tűzoltóságnak éves szinten négyezer-ötszáz óra készenlétet kell vállalnia, mely időszak alatt a tevékenységi területükön önállóan riaszthatóak. A riasztást követő kilenc percen belül vállalták, hogy megkezdik a vonulást legalább egy gépjárműfecskendővel és négy önkéntes tűzoltóval, köztük egy tűzoltásvezetői jogosultsággal rendelkező önkéntessel, két beosztottal és egy gépjárművezetővel.

A pázmándi önkéntes tűzoltó egyesület Fejér megyében elsőként vált önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltósággá. A jogosultság megszerzéséhez szigorú feltételeknek kellett megfelelniük. A szükséges technikai felszerelések biztosítása mellett februárban egy rendszerbeállító gyakorlaton kellett bizonyítaniuk szakmai képzettségüket és felkészültségüket. Az egyesület önálló beavatkozásra feljogosító oklevelét dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelője adta át a március tizenötödikei beiktatási ünnepségen.

Pázmándi önkéntesként lett hivatásos tűzoltó - interjú

Pálinkás Norbert tűzoltó őrmester családjában több generáció óta jelen van a tűzoltás. Dédnagyapja, nagypapája és édesapja után ő is már gyerekkora óta a pázmándi önkéntes tűzoltó egyesület tagja. Amint felnőtt és döntenie kellett, nem is tudott más hivatást választani. A székesfehérvári hivatásos tűzoltó-parancsnokságon 2012-ben beosztott tűzoltóként szerelt fel. Szabadidejének egy részében a pázmándi egyesület csapattagjaként készül a sportversenyekre és részt vállal az április elsejétől önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltóság készenlétében.

2012-ben az új típusú tűzoltó szakképzés hallgatójaként kezdted meg tanulmányaidat. A kiképzés első felét a körmendi rendészeti szakközépiskolában töltötted, majd a tűzoltó szakmai ismereteket a budapesti Katasztrófavédelmi Oktatási központban sajátítottad el. Hogyan emlékszel vissza a kiképzésre? Mennyire volt könnyű, vagy nehéz alkalmazkodni a követelményekhez?

Nagyon jó emlékekkel zártam azt a közel fél évet. Nem okozott különösebb nehézséget ismét iskolapadba ülni, hiszen előtte pár hónappal érettségiztem, még friss volt az érzés. Ugyanakkor korábban nem voltam kollégiumban, és ez is külön kihívás volt számomra. Pontosság, fegyelem és szigor jellemezte a kiképzés első, rendészeti részét. Kemény fizikai feladatok vártak ránk minden nap, menetelés, álláspróba és sok más, a határainkat feszegető feladatokban kellett helytállnunk. Bántam, hogy nem lehettem katona, de a kiképzésen egy kicsit ezt is átélhettem. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központban a tűzoltó szakmai ismeretek sajátítottuk el. A legnehezebb a hirtelen nagy mennyiségű tananyag szakszerű és pontos megtanulása volt, a magas követelmény miatt sokszor késő estékig tanultunk a kollégiumban. Sok emlékezetes dolog történt velem, de ha egyet ki kell emelnem, akkor az a gyakorlópályán megrendezett szituációs gyakorlat, amikor a kiképzők tüzet gyújtottak egy erre a célra felépített ház pincéjébe, és nekünk onnan kellett személyeket mentenünk és az oltást elvégezni. Ez a gyakorlat teljesen élethű és valóságos élményt nyújtott.

Hogyan teltek az első hónapok a szolgálati helyeden, a székesfehérvári parancsnokságon? Milyen volt a beilleszkedés?

Első munkahelyemként az elején furcsa érzés volt egyszerűen az, hogy igen, már dolgozó ember lettem. Szerencsére a kollégáim hamar befogadtak, segítőkészek és mindenben segítjük egymást. Hamar kialakultak a szakmai kapcsolatokon kívül a barátságok is.

Azóta eltelt közel három év, sok beavatkozásban vettél részt, ha pedig nincs káreset,  szolgálatban folyamatos a kiképzés és a gyakorlatok. Voltak meghatározó pillanatok?

Minden káreset meghatározó és egyben egy kihívás is, hiszen nincsen ugyanolyan eset, és minden alkalommal új tapasztalatokat szerzem. Előfordul, hogy autót kell megkötni, biztosítani a további borulás ellen, vagy ajtót, liftet kinyitni, épületek közül fát kivágni, esetleg gázpalackot kihozni az égő házból. A kiképzésen elsajátítottuk azt a szakmai hátteret, amely elengedetlen ahhoz, hogy a többiekkel együtt, hatékonyan, biztonságosan be tudjunk avatkozni, de ahhoz, hogy igazán tűzoltóvá váljunk, éveknek kell eltelnie.

Tűzoltó közösségben nőttél fel, tudtad, mit választasz, de azért ez egy veszélyes hivatás. Ha csak egy pillanatra is, de éreztél félelmet?

Sok embertől hallottam már, hogy ezt nem lehet félelem nélkül csinálni. Ezzel nem értek egyet. Természetesen egy kis kezdeti izgalom átjárja az embert, mikor káresethez megyünk, de félelemnek nem nevezném. Bízom a kollégáimban, az elöljáróimban, a döntéseikben, és ők nem adnak okot arra, hogy féljek.

Szabadidőd egy részét is a tűzoltóság tölti ki. Készenlétet is vállaltál az április elsejétől önállóan beavatkozó pázmándi önkéntes tűzoltó egyesületben.

Édesapám is rengeteget tett ezért a közösségért, és ez példaértékű számomra. A tűzoltóság iránti elkötelezettségem már gyerekkorom óta tart. Egyik meghatározó emlékem, mikor még óvodásként tálcatüzes bemutatót tartottunk egy tűzoltóversenyen. Később már a sportcsapat tagjaként versenyeztünk. Kezdetben az évenként megrendezett 800 liter/perces kismotorfecskendő-szerelésben indultunk, ahol többször az első helyen végeztünk. Éveken át részt vettem a nemzetközi szabályok alapján lebonyolított, úgynevezett  CTIF versenyeken is, ahol a gyerek és a felnőtt csapat tagjaként egyaránt a negyedik helyezést értük el az országos megmérettetésen. Szeretem ezt a hivatást, jól érzem magam ebben a közösségben. Az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltóság tagjaként pedig szabadidőmben is azt csinálhatom, amit szeretek. Azért amikor időm engedi, igyekszem sportolni, szeretem fizikailag fejleszteni magam. Konditerembe járok, saját testsúlyos edzéseket végzek, futok, kerékpározom. Mindent szívesen csinálok, ami a mozgással kapcsolatos.

Lassan két éve újra iskolapadba ültél, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatási szakán a negyedik szemesztert töltöd.

Ezt a hivatást szeretném végezni egész életemben, ezért úgy gondolom, hogy a későbbiekben ezzel az iskolával a tűzoltóságon, a katasztrófavédelem szervezetén belül több ajtó megnyílik, és az évek előre haladtával lehetőségem lesz más beosztások betöltésére is. Fontosnak tartom, hogy szakmailag képezzem magam, ez csak előnyömre válhat.

Tűzoltó családban nőttél fel, szinte elkerülhetetlen volt, hogy ezt a hivatást válaszd, de mi az ami ösztönöz?

Jó érzés segíteni másokon, tettre késznek lenni minden helyzetben és bátran viselkedni. Jó érzés, hogy az állampolgárok megbecsülik a munkánkat. Tetszik, hogy sokan felnéznek ránk, megköszönik, hogy vagyunk. Ezért is jó tűzoltónak lenni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!