A nyugdíj emelése

A megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál is sokan érdeklődnek a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély lehetőségéről, a feltételeiről, a kérelmek elbírálási szempontjairól – válaszolta érdeklődésünkre az igazgatóság vezetője Bartucz Sándor, mivel szerkesztőségünknél szintén gyakoriak az említettekkel kapcsolatos kérdések.

Az igazgató először a kivételes nyugdíjemeléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy 2014. évben eddig 1170 kérelem érkezett, amelyből 552 kérelem teljesítésére kerülhetett sor. Az emelések átlagos összege havi 4.000 forint volt. Az eddigi teljesíthető kérelmek száma a vártnál kevesebb, az e célra rendelkezésre álló keretösszegből több személy részére lehetne méltányossági nyugdíjemelést megállapítani. Figyelemmel az elbíráláshoz szükséges ügyintézési időre is, célszerű lenne, ha ebben az évben a kérelmek november végéig, december elejéig beérkeznének az igazgatósághoz.

Aki megéri a szépkort, annak legfőbb öröme az unokákban van, kevesen kérnek segélyt

Gyakran érdeklődnek, hogy kinek állapítható meg kivételes nyugellátás-emelés?

Röviden összefoglalva: különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén annak: az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a házastársa jogán árvaellátásra jogosult, fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; az árvának, és a rehabilitációs járadékban részesülő személynek akkor állapítható meg, ha a nyugellátás és az időskorúak járadékának kivételével az esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. Ki kell emelni viszont, hogy nem állapítható meg kivételes nyugellátás-emelés, ha a nyugellátás megállapítását, illetve a korábbi kivételes emelést követően 3 év még nem telt el.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a különös méltánylást érdemlő körülmények értékelése során kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a körülményekre, amelyek rendkívüli mértékben és módon veszélyeztetik a kérelmező megélhetését, a jövedelmi viszonyaihoz képest aránytalanul súlyos terhet jelentenek számára (tartós betegség, megnövekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők eltartása, a házastárs halála, tartásra köteles és képes hozzátartozó hiánya stb.). A szociális szempontok mérlegelésénél figyelemmel kell lenni a házastárs, a saját háztartásban együtt élők szociális és jövedelmi viszonyaira is. A kérelem elbírálása során fokozott figyelmet kell fordítani azon személy kérelmére, akinél a nyugellátás összege nem haladja meg a nyugdíjminimum (idén 28.500 forint) másfélszeresét.

Megkérdeztük, hogy mi a helyzet az egyszeri segélyek terén?

A kivételes nyugdíjemeléshez képest kissé más a helyzet az egyszeri segélyek terén, hiszen a kérelmek (860) és a teljesítések (512) száma egyaránt azt mutatja, hogy a nyugellátásban részesülők jelentős számban éltek ezzel a lehetőséggel, amely az e célra fordítható keretösszeg terhére történt eddigi kifizetések nagyságrendjében is megmutatkozik.

A saját jogú, valamint a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személynek egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely a létfenntartását veszélyezteti és a kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a 70.000 forintot, egyedül élő személy esetén 80.000 forintot.

Egyszeri segély évente személyenként csak egyszer állapítható meg.