Mi a célja a reklámadónak?

- Mi ezzel a  céljuk?

- Alapvetően két cél van: az egyik az, hogy növeljük a költségvetés bevételeit.

- Mennyi pénzt jelent ez?

- Mostani számításaink szerint 8 és 10 milliárd forint közötti bevételt, ami jelentős összeg. Másrészt azt látjuk, hogy az egész terület szabályozásért kiált. Úgy gondoljuk, hogy ez egy elvégzendő munkának az első állomása.

- Komoly feszültséget generált a törvényjavaslat benyújtása. Számított erre?

- Megjegyzem, nem a széles nyilvánosságra jellemző a tiltakozás, hiszen a visszajelzések alapján látszik, hogy az emberek egyetértenek a kezdeményezéssel és látják, milyen komoly problémák vannak ezen a területen. A hihetetlen médiavisszhangot az generálta, hogy a médiumok jelentős részének sérti az érdekeit a törvényjavaslat, hiszen jelentős bevételtől esnek el.

- Még a kormányközeli Magyar Nemzet is tiltakozik.

- A Magyar Nemzetben azt írták, hogy a kormány veszélyezteti a sajtószabadságot.

- És nem?

- Ez nem igaz, sem a kormány, sem pedig én nem veszélyeztetem a sajtószabadságot. Egyelőre egy egyéni képviselői indítványról van szó, amit a jövő héten kezd el az országgyűlés szakbizottsága tárgyalni. Ebből az látszik, hogy a frakció támogatja a törvényjavaslat benyújtását és napirendre vételét. A költségvetési bizottság kedden tárgyalja a javaslatot. Lázár János miniszter pár nappal ezelőtti megszólalásából látszik az is, hogy a kormány egyetért a törekvéssel. Nyilvánvaló, hogy egyeztetésekre és finomhangolásra szükség lesz, de az, hogy ez a javaslat a sajtószabadságot, vagy a sajtó pluralizmusát bármilyen módon veszélyezteti, nem igaz. Azokat a véleményformáló orgánumokat, amelyek a politikai újságírásban garanciái annak, hogy adott esetben az ellenzéki vélemények, kormánybírálatok vagy kormánykritikák megjelenjenek, azokat 90 százalékban nem érinti ez a javaslat. Ötszáz millió forintos a határ a reklámbevételeknél az adófizetési kötelezettségre. Ha a napilapok közül kiemelem a Népszavát, a hetilapok közül a Magyar Narancsot, akkor látjuk, ezek egyikének sincs ekkora reklámbevétele. Az, hogy a kereskedelmi tévékben, bulvárműsorokban Gáspár Győzike vagy Berki Krisztián herevasalása megjelenik, vagy sem, az szerintem nem a sajtószabadság kérdése. Az, hogy ilyen típusú műsorokat, valóságshow-kat gyártanak-e, az szerintem nem a sajtószabadság kérdése.

- Azt mondják, csak a nevét adta a törvényjavaslathoz...

- Olyan nincs, hogy egy törvényjavaslatot egy ember egy személyben megír. Főként nem egy olyan képviselő, aki bölcsész és nem jogász. Államtitkárként is számos törvényjavaslatot jegyeztem, az elmúlt négy évben képviselői egyéni indítványom is számos volt, közöttük  nagy törvények, amelyeket én vittem, én képviseltem és én dolgoztam ki abban az értelemben, hogy én határoztam meg az irányvonalat. Teljesen természetes, hogy ezt a törvényjavaslatot nem én szövegeztem, viszont az előkészítésben részt vettem. Ez egy kollektív munka, ezért tudom magam mögött a frakció támogatását a benyújtásánál. A jogalkotás folyamata nem úgy működik, hogy egy elfoglalt képviselő éjjel 11-re hazamegy és éjfélig megír egy törvényt, másnap pedig benyújtja a parlament elé.